Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

tehát már népdalvariánst rögzített anélkül, hogy tudta volna, ki a dal szerzője. Egy másik daloskönyvben, amely 1864-ben keletkezett A szerelem, a szerelem... ; A virágnak megtiltani nem lehet... és a Részegség a hazáért c. Petőfi-költemények népdallá vált variánsait olvashatjuk.

84 A könyvecske 35 dalt tartalmaz, amelyek között Csokonai, Tompa és Czuczor nótává alakult egy-egy költeménye is megtalálható. A három Petőfi-vers közül az első kettő népszerűsége a nép körében szinte napjainkig megfigyelhető. A Részegség a hazáért c. költeményről Horváth János írja: „Igen jellemző példa e kis dal; leszállítja műfaji és szavaló ünnepélyességéből a nagy közérzelmet, s elterjedésre, népszerűsödésre alkalmasabbá teszi. Igazi népszerűségre ez a bordal csak később jutott el : a szabadságharc utáni szomorú szüreteknek vált kedves dalává."

83 E dalnak a néphagyománybeli szerepéről, elterjedéséről récens lejegyzés nyomán nem kapunk adatokat, azonban kéziratos könyvünk jól bizonyítja, hogy a vers elindult a szóhagyomány felé vezető úton. Népi kéziratos könyvek jelentősebb számban a múlt század második felétől kezdődően keletkeztek. Ezek a könyvecskék lényegében már az országosan népszerűvé vált költőnek, a forradalom, a szabadságharc hősének kultuszára is fényt vetnek. A szabadságharc utáni években, a múlt század végén, e század elején keletkezett kéziratos verses-, daloskönyvek Petőfi költeményeinél már számolnunk kell azzal a hatással, amely felülről, a műveltebb rétegek irányából sugárzott a szélesebb rétegek felé és itt nagymértékben tekintetbe kell venni az iskolák, a tanítók, papok, diákok közvetítő-továbbító-átadó szerepét.

86 Egy szatmári (Botpalád) parasztember kéziratos könyve nyomán számos tanulságot vonhatunk le a népköltészet-műköltészet kapcsolatára, a szóbeliség, az írásbeliség, a hagyományozódás és a folklorizáció kérdéseire. A gyűjtemény tulajdonosa, Tasnádi Lajos 84 DMNA, Itsz.: V. 218. A dalok lejegyzőjének neve Király Józsefné. A címoldalon áll: Nótás könyv készült Deczember 18 kán 1864. 85 L. Petőfi S.: Összes művei. Budapest, 1955. 159. 86 Ortutay Gy.: írók, népek, századok. Budapest, 1960. 354.; Uő.: Az iskolai nevelés szerepe parasztságunk kultúrájában. Ethn. LXXIII. 1962. 509.