Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

imáját, amelyet Kölcsey Ferenc Himnuszéból ismert sorok némi módosításával fejez be:

78 Édes jó Istenem halgasd meg imámat Áldd meg az én árva szenvedő hazámat Fordítsd már örömre boldogtalanságát Kesergő magyarok könnyét zokogását Emeld fel a porból a bus szenvedőket Kik idegen földön siralmasan nyögnek Segítsél már minket óh felséges Isten Mert ha te meg nem szánsz más segítőnk nincsen Öleld át karoddal ezt a szép országot Hegyen völgyön teremts szabadságot Nézz árva népedre, hozz rá víg esztendőt Hiszen megbűnhődte a multat s jövendőt Ezt a verset az istenes énekek, vallásos versek egyik példájának is idéztük. írójuk a verseket szinte kivétel nélkül valamelyik egyházi ének dallamára írja. A parasztköltők kéziratos könyveiről szóló vázlatos áttekintésünk Ortutay Gyula egy francia népköltészeti gyűjtemény elé írt ama gondolatát erősíti meg, amely szerint a népköltők mintegy összekötői a népköltészetnek és az irodalomnak.

79 Ugyanakkor azonban nemcsak „a mai deáki, tanító, kántor stb. összekötő, költészetalkotó" rétegünk vizsgálata lenne hasznos, hanem a Holcz Györgyök, Molnár Józsefek költészetének szerepe is, annál inkább, mert az ő verseik, dalaik átkerülése a népköltészetbe többnyire észrevétlenül történik, s helyszíni kutatások alkalmával ritkán akadunk valamely népköltészeti alkotás szerzőjére, mint Vikár Béla a Szűcs Marcsa 78 DENIA, Itsz.: 0352. 79 Ortutay Gy. : Bevezető a Ha rózsaszál leszek... c. francia népköltészeti gyűjteményhez. Budapest, 1956. 14.