Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
'cor, illetőleg a tanító nem énekel búcsúztatót, s „versszerző" sincs, jó beszélőtehetségű ember vagy legény búcsúzik a halottól a család, a falusi közösség nevében. Prózai szövegű halotti búcsúztatóknak kéziratos könyvekben való fennmaradásáról nincs tudomásom. Éppen ezért nagy jelentőségűek a verses emlékek. Ezekből már tudunk következtetni általában a szokás tartalmi vonatkozásaira is. A kéziratos könyvek halottbúcsúztatói a temetési szokások kutatóinak hasznos forrásul szolgálhatnak. Ugyanakkor a népköltészet gazdag, széles skáláját is mutatják. A kéziratos könyvek ennek a témakörnek a tüzetesebb megvizsgálásában segítenek bennünket. A halottat megszemélyesíteni, a halott nevében beszélni lélektani szempontból sem elhanyagolható körülmény. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy csak a verses búcsúztatók, halottsiratók beszélnek első személyben, a halott nevében. A prózai beszéd a sír felett inkább az élők búcsúzása a halottól, mintsem a halott búcsúzása az élőktől. Természetesen találunk az ellenkező esetre is példákat. Teljes eredményt akkor érnénk el, ha a kéziratos könyvekben előforduló halotti búcsúztatókat egymással összehasonlítanánk. Csak a részletes összevetés után lehetne érvényes megállapítást tenni. Mindezekből a kérdésekből is kétségtelenül kitűnik, hogy a kéziratos könyveknek milyen lényeges szerepük van nemcsak pusztán a népköltészet, a népi líra kutatásában, de a szokásvizsgálat területén is. A katonaélettel kapcsolatban igen érdekes, a szakirodalomban kevéssé figyelemre méltatott „szellemi termékről", a Miatyánk paródiájáról szintén részletesebben kell szólnunk. Tasnádi könyve őriz egy Miatyánk paródiát, vagy ahogyan őnála a cím áll : Huszár Miatyánk-oX. Nem egyedi jelenség ez. Szinte minden katonafüzetecskében megtaláljuk a variánsát. S ami már nem egyedi, nem elszigetelt jelenség - annál érdemes és szükséges is keresnünk a létrehozó okokat - költészetről, írásról lévén szó - és vizsgálni azt, hogy milyen igény nyomán született meg ez a vers. Mindenekelőtt azonban idéznünk kell a szóbanforgó kéziratos szöveget :
