Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

Rab magyar lány Török szultán ablakában Liliom van a pohárban A liliom magyar leány Kinéz ablaka rostéján. Boszporusnak kéklő vize Könnyeimtől sós az ize Két szép szemem majd kiszárad Mért nemláthatom hazámat. Gója fecske haza szállnak Ereszére egy kis háznak Vigyetek hírt egy legénynek A legények elejének. Én utánam nevárjanak Levelet is neírjanak Mintha megvolnék már halva, Feltéve a ravatalra. Rab madárnak szárnyát szegik Repüléstől kedvét veszik Nincs több olyan nyomorúság Mint a török asszony rabság. A gyűjteményben lejegyzett versek elindíthattak egy folklorizációs folyamatot. A folklorizálódás kis körben indult meg. Az egyén - Molnár József - által kiválasztott műköltői alkotások közül a család - mint a legkisebb homogén közösség - tagjai a fentebb említett közös olvasás alkalmával egy-egy verset vagy versrészietet megjegyezhettek. A családi közösségből a műköltői alkotás ezen az úton bejuthatott a nagy népi kohóba, ahol aztán a folklorizáció törvényei szerint alakult, változott. S egy évtized vagy talán már pár év múlva mint népi szellemi terméket jegyezték le a folkloristák.