Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

ból a több mint 240 versszakból miért a fentiek maradtak fenn, illetve váltak népdallá? Valószínű, hogy a korabeli bujdosó énekek, kurucnóták hatására (amelyekkel bizonyos fokig hangulati összefüggésben áll) vált ki ez a rész, amely egyébként a legmegfelelőbb a história egészében arra, hogy önálló dallá alakuljon. Feltehetjük azonban azt is, hogy a históriának mesévé válása közben egy-egy részt még énekelve adtak elő, leginkább talán éppen Argirus bujdosását, s így a meséből vált volna ki az önálló dal. A faluban különben dalbetétes mesék bőven vannak. 3. Énekeskönyvecskénk nyomában megállapíthatjuk, hogy a néphagyományban az 1800-as évek elején az Árgirus-nóta már mint önálló népdal szerepel. Ekkorra tehát már ennek a néhány sornak befejeződött a históriai szövegből való kiválasztódási folyamata. 4. Az Árgirus-nóta szövege ma már eltűnőben van, dallama viszont ma is elevenen él, egyike a legrégibb élő magyar népi dallamunknak. Kodály Zoltán s vele egy időben Lajtha László több alkalommal lejegyezte a dallamot, amely különböző szöveggel a XVIII. században Pálóczi Horváth Ádám figyelmét is felkeltette.

28 Végeredményben tehát Gyergyai históriájának kétirányú vetületét találjuk meg a néphagyományban. Az Argirus típusú népmeséink a meseanyagra tett hatását mutatják, az Argirus nótájának fenti szövege, mely a legkorábbi s egyben eredeti népi lejegyzés, tanúskodik a népdalkincsbe való korai bekerüléséről és terjedéséről. Az Argirus népszerűségét a képes ábrázolások is tanúsítják. A debreceni Déri Múzeum őriz egy 25x30 cm nagyságú vízfestményt, amely Árgyélus királyfit és Tündér Ilonát ábrázolja. A megsárgult rajzlapon vízfestékkel festett női és férfi alak áll egymással szemben egy dús lombú fa alatt. A fa sötét- és világoszöld lombozatú, ágain piros peremű, sárga szinű stilizált almákkal. A női alak kék, földig érő, egybeszabott ruhát visel. A ruhán derékon alul három sárgapettyes piros csík fut körbe. A fejen stilizált korona, 28 Kodály Z.: i. m.; L. még Pálóczi Horváth Á.: Ötödfélszáz énekek. Budapest, 1953. 660, 661. (jegyzetben). ; Az Argirus problémaköréhez 1.: Stoll B.: Adatok. 1. Az Argirus széphistóriához, 2. Balassi Bálint műveihez. Irodalomtörténeti Közlemények, LIX. 1955. 461-463.; Faragó József; Balladák földjén. Bukarest, 1947. 401-426.