Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

földig lecsüngő piros szalagokkal. Tündér Ilona mindkét kezét a férfi felé nyújtja. Árgiruson félcombig érő kék színű, fekete prém­mel szegélyezett piros gombos, piros bélésű mentét látunk. A nyak­résznél piros alapú, sárga színű csattal kapcsolódik össze. Fején piros sapka van, fekete prémszegéllyel, elöl egy gombhoz kapcso­lódó árvalányhajjal. Sarkantyús fekete csizmájának nyílásánál sárga szegély fut körbe. Mentéje alól görbe kard nyúlik ki. Kezét Tündér Ilona felé nyújtja. A kép alá az ismeretlen festő a következő szöve­get írta : Árgyélus Király Tündér Ilonával. A felírás nem hagy kétséget afelől, hogy a képen az Argirus mese (ATh. 400) két alakját elevenítette meg a festő. A jelenet Argi­rus és Tündér Ilona találkozását mutatja az aranyalmafa alatt. A mesei történet döntő, egyben szép, lírai mozzanatát örökíti meg a kép. A festmény a múlt század második felében keletkezhetett. A festő Argirus királyfit egy magyar nemes ifjú öltözetébe bújtatta. Tündér Ilona is a korabeli előkelő hölgyek viseletében jelenik meg. A festő ecsetjéhez nyilvánvalóan az általa legelőkelőbbnek tartott nemesek viselete nyújtotta a reális vonásokat. Ábrázolása a vevők elképzelésének is minden bizonnyal megfelelt. A kép több vonatkozásban figyelmet érdemel. Mindenek előtt az Árgirus-történet, Árgirus-nóta eleven, széles körben való isme­retéhez szép dokumentumul szolgál. Egy ilyen jellegű kép, különö­sen, ha az konkrét utalással van ellátva, csak akkor válhatott „áru­cikké", a festő számára „jó üzletté", ha az ábrázolt téma közismert volt és vele fel tudta kelteni a vevők érdeklődését. Nyilvánvaló, hogy a festő, aki minden bizonnyal a nép alsó rétegéhez tartozha­tott, ismerte az igényeket, jól tudta, hogy az Árgirus-történet két fő alakjának a képe éppoly kapós lesz, mint a história ponyvái formája. Az a tény tehát, hogy Argirus Tündér Ilonával a szoba falát díszí­tette a családi képek, szentképek stb. társaságában, a róluk szóló mese széleskörű ismeretét bizonyítja. Más vonatkozásban - s erre itt röviden kitérünk - a festmény a vásári képárusokra, képfestőkre irányítja a figyelmünket. Működé­sükről keveset tudunk. A ponyvaárusok mellett a képárusok is meg­jelentek a vásár forgatagában. Szerepük nem volt jelentéktelen.

Next

/
Thumbnails
Contents