Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

Argirus nótája Egy abaúji faluban, Kovácsvágáson gyűjtött kéziratos énekeskönyvben olvasható az Árgirus-nóta alábbi szövege: Bujdosik árgyilus hegyeken völgyeken Erdős és kősziklás kietlen hegyeken megyén ajáratlan idegen hellyeken éjei napal egyre szárazon vizeken A kit elöl utolt talált kérdezkedik A fekete város felől értekezik Desenki is arol nem is eszmélkedik Tán e világon sincs sok ugy vélekedik A nótaszöveget több egyházi ének és imádság társaságában találjuk.

23 Leírásának időpontjára egy másik lapon talált évszámból következtethetünk: 1829. Az utolsó oldalon ugyanis a következő feljegyzést találjuk: „Az 1829. esztendőben Októberba volt nagy föld rengés következet utánna a nagy tél." Az Árgirus-nótát tehát több mint 150 éve rögzítette a könyvecske tulajdonosa, Rima János, aki az egyik oldalon fel is tünteti a nevét : „Rima Jánosé ez a könyv Maga írta." Az írásokból azonban arra következtethetünk, hogy a könyvecske több ember kezén megfordult. Többen bejegyezték nevüket az egyes oldalakra. így Rima Péter, Kontsol Lajos, Varga János és még mások, akiknek a neve az elnyűtt, sárgult papíron nem olvasható el pontosan. Rima és Koncsol nevű családok ma is élnek Kovácsvágáson. A könyvecske is az egyik kádárkodó földműves Rima család birtokában volt. Gyergyai Albert „História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról" c. históriája több mint háromszáz éven át rendkívül kedvelt olvasmánya volt a magyarságnak. Széphistóriáink közül ez terjedt el s vált népszerűvé a legszélesebb körben. Az eddigi kutatások szerint több mint 35 kiadást ért meg.

24 Népszerűségéről 23 DENIA, Itsz.: 214. 24 L. Gulyás J.: Az Argirus mese feldolgozásai. Sárospatak, 1910. 23.