Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

A Pápainé történetét Izsák József kéziratos könyvében olvashatjuk.

21 Izsák József könyvecskéjét az 1860-as évektől kezdte írni. Negyedi (Nyitra m.) származású volt, ahonnan Mözsbe (Tolna m.) költözött. Dalmáciában katonáskodott. A kéziratos könyv a folklór hagyomány terjedését elősegítette. Az ország különböző pontjairól Dalmáciában találkozott legények egymástól dalokat tanultak, egymás kéziratos könyvecskéjéből sajátjukba másoltak. Izsák József a Nyitra megyei Negyedre magával viszi az új dalokat, majd onnan a Tolna megyei Mözsbe. A hagyomány vándorlásának tanulságos útját mutatja ez a kéziratos könyv is. A kéziratos daloskönyveket vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nemcsak olyan dalok kerültek lejegyzésre, amelyeket a közösség már ismer, hanem gyakran különböző slágerszövegek, operettdalok. A felülről kapott hatások a parasztság dalkultúrájában a XX. század elejétől igen erősen érződnek, s ez nyomon követhető a kéziratos daloskönyvekben is. Ebben a keveredésben döntő szerepe volt a parasztság művelődésének, a rádió elterjedésének, a falusi nép városi kultúrát elsajátító, állandóan fennálló igényének. Nagyon jól jellemzi ezt Veres Péter, aki ifjúkori zenei élményeire emlékezve a következőket írja : „A pesti kabaré- és operettmuzsikát - a Zerkovitzkultúrát -, ami akkor kezdett leáramlani a falvak világába, ha nem is magasabbrendűnek, de érdekesebbnek, divatosabbnak tartottam, mint a dallamban igazán szép, szövegben pedig értelmes és költői magyar népdalokat. Úgy éreztem, sok százezer parasztfiatallal együtt, hogy a műveltség és az emberi magasabbrendűség arra vezet, amerről ez a kabarémuzsika jön."

22 Ezt az áramlást, hatást a kéziratos daloskönyveink nagyon jól mutatják, s támpontul szolgálhatnak a „gesunkenes Kulturgut" elmélet vizsgálatához is. 21 NMEA, Itsz.: 1124. 22 Veres P.: A múlatás művészete. Művelt Nép, V. 1. sz. 1954. 9.