Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

könyvek szerepe. Kétségtelen, hogy - az iskolai értelemben vett ­művelt rétegek körében csökken a számuk, a nép között azonban ez idő tájt - a XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől kezdődően ­jöttek divatba, s nőtt meg jelentőségük. A korai verseskönyvek másolói, összeírói szinte kizárólag mű­velt egyének. Elterjedt szokás volt, hogy írástudó emberek - főleg lelkészek, tanítók, diákok - egy-egy füzetbe jegyezték le az általuk ismert verseket, énekeket. 2 A XVI-XVII. századból népi eredetű kéziratos könyv nem maradt ránk. Valószínű, nem is volt, hiszen a köznép, a jobbágy számára az írás - ha egyáltalán írni tudott - a ritka alkalmak közé tartozott. A XVI-XVIII. századi kéziratos Tcönyvek „népinek nevezhető anyaga" sem származik közvetlenül a néptől, hanem mind művelt emberek összeírása. 3 A művelt egyének és a nép kéziratos könyvei között éles határ­vonalat kell húznunk. 4 Mindkettőnél más a tartalmi elem, mások létrejöttük indítóokai, és más a szerepük egy bizonyos közösség életében. Ezt a szétválasztást az időbeliség is szükségessé teszi. Az említett, az irodalomtörténet által is számontartott kéziratos köny­vek főleg a XVI-XVIII. századból datálódnak, míg a népi kéziratos könyvek elsősorban a XIX. századtól kezdődően napjainkig is nagy számban keletkeznek. A népi kéziratos könyvekről az irodalom­történet alig vagy egyáltalán nem vesz tudomást. Ha napjaink kéz­2 Szabó T. A.: Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században. Zälau-Zilah, 1934. 51. 3 Van adatunk hosszú verses históriák gyűjteményéről. Az Apor család író­deákja egy könyvecskébe három széphistóriát, Báthori Gábor históriáját, Apollonius és Argirus históriáját írta le. Kanyaró F. .-Argirus históriájának 1618-i kézirata. Ethn., XXV. 1914. 305-312. Prózai kéziratos gyűjteményekről is tudunk. Keve M. írja, hogy különösen az ifjaknak „szokásuk volt jegyzőkönyveiket egymással közölni, ily módon jegyzeteikkel egymásnak segítségére lenni. így kapott Kállay Kölcseytől Bayle-kivo­natokat, ő viszont többek között Girtauer évkönyveit a francia forradalomról jegyez­gette ki". Keve M. : Kállay Ferenc nyelvhasonlító munkássága. Finnugor értekezések, 4. sz. Budapest, 1949. 6-7. 4 A nem népi kéziratos könyvek, verses kéziratos füzetek könyvészeti összeállí­tását Szabó T. Attila végezte el. Szabó T. A.: i. m.; Uő: Az erdélyi Múzeum Egylet

Next

/
Thumbnails
Contents