Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

iratos könyveinek életre hívóit, életben tartóit figyelembe vesszük, vizsgálódásainkat nem is annyira az irodalomtudomány, hanem a folklorisztika szemszögéből kell végeznünk. Kétségtelen azonban, hogy e könyvecskék alapján a nép szellemi műveltségét ért hatások­nak a vizsgálata az irodalom számára is nagyon hasznos és tanul­ságos lenne, amennyiben egy igen fontos problémához, az ún. „mély" és „magas" kultúra kapcsolatához vezetne. Látnánk azt, hogy mi­lyen érintkezési felülete és gyökere van az irodalomnak, szorosabban véve a műköltészetnek a vulgus in populo legalsó rétegei szellemi életével. A kéziratos könyvek keletkezését és terjedését nem gátolja a modern kor nyomtatott könyveinek szétáramlása. Sőt, éppen a nyomtatott könyvek, olcsó ponyvái füzetek, kalendáriumok, újsá­gok segítik elő a népi kéziratos könyvek gyarapodását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a XVI-XVII. századi kéziratos könyvek keletkezésének okait - amennyiben nem saját versekről van szó ­szinte kizárólag a könyvnyomtatás kezdetlegességében és a könyvek alacsony példányszámában kell keresnünk. Ez a tény bizonyos fokig már előrevetíti a népi és nem népi kéziratos könyvek funkcióbeli különbségét is. A nyomtatott könyvek, ponyvái füzetek lehetővé tették, hogy bárki egybegyűjtse, egy füzetbe összeírja azokat a verseket, amelyek XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei. Erdélyi Tudományos Füzetek, 20. sz. Cluj-Kolozsvár, 1929.; Uő: Újabb adatok és pótlások kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink könyvészetéhez. Erdélyi Tudományos Füzetek, 123. sz. Kolozsvár, 1941. Szabó T. A. idézett munkáihoz megjegyzéseket és pótlásokat tett Klaniczay T.: Beszámoló a Román Népköztársaság könyvtáraiban végzett kutatómunkámról. (Adalékok kéziratos énekeskönyveink történetéhez). A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, V. 1954. 345-384.; Uő: Magyar nyelvű verses kéziratok Csehszlovákia könyvtáraiban és levéltáraiban. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Köz­leményei, VII. 1955. 429-442.; Az idevonatkozó munkák közül lásd még Erdélyi P.: Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században. Magyar Könyvszemle, 1899.; Bartha D.: A magyar énekelt vers forrásai Faluditól Horváth Ádámig. Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 274-287.; Stoll B.: A magyar kéziratos énekeskönyvek és vers­gyűjtemények bibliográfiája (1565-1840). Budapest, 1963.

Next

/
Thumbnails
Contents