Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Virág a népszokásokban és a népköltészetben

nek vélt tulipánmotívumának története. Erről alább részletesen szólunk. Térjünk most vissza az újkori virágkultusz kialakulásának kérdéséhez. A magyarság kultúrájában a földművelésre való áttérés és a kereszténység felvételét követően igen erős változás következett be. A növénytermesztésre számos vonatkozásban a fejlettebb szláv földművelés volt hatással. Feltételezhető, hogy a Kárpát-medence területén élő szlávság kert- és virágkultúrája is hatott az e téren kezdeti lépéseket megtevő magyarságra. Rendkívül fontos azonban annak a hangsúlyozása, hogy a korábban kereszténységre tért szlávok kertkultúráját ez időre már a kolostorkertek, illetve az azokban termelt növények, herbák, virágok erősen befolyásolták és átalakították. A szláv réteg tehát a magyarban a kolostorkertek közvetett hatásának tulajdonítható. Természetesen sokkal nagyobb és jelentősebb lett a magyarországi kolostoroknak a közvetlen szerepe a magyar kert- és virágkultúra kialakulásában. Rapaics rámutat arra, hogy a magyarországi parasztkertek a középkori kolostorkertek növényeit, herbait századunkig megőrizték. A latin nyelvi eredetű kerti növények és virágok, mint pl. a rózsa, a liliom, a mályva, a petrezselyem, kömény a kolostorkerti kapcsolatot mutatja. Az európai parasztkerteket a középkori kolostorkertek folytatásainak lehet tekinteni s így Rapaics szerint a magyarság virágkultusza teljesen keresztény és középkori eredetű. Kétségtelenül igaz az, hogy a magyarság számos virággal mai hazájában ismerkedett meg. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a középkort, a kolostorkerteket megelőzően virágkultuszról, növénykultuszról ne beszéljünk. Az írásos emlékek hiánya a magyarság kultúrájának fontosabb területével kapcsolatban is fennáll. Köztudott, hogy a magyarságot új hazájában igen erős hatások érték, s kultúrájának minden vonatkozásában roppant nagy változás következett be. Azonban amikor változásról, átalakulásról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az új műveltségi áramlat, amely a magyarságot az új hazában érte, a megelőző kultúrára épült s így az ősi elemek tovább éltek, különösen a hitélet, a kultusz területén. Forrásaink hiányos volta miatt viszont kénytelenek vagyunk a magyarság virágkultuszának történetét mintegy