Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

mányából is vannak adatok. Az első maréknyi kalásszal körülkötötték a derekukat. Ehhez hasonló szokás volt az is, hogy tavasszal az első kakukkszókor vagy az első mennydörgéskor meghemperegtek a földön, hogy majd az aratóknak a munkája közben ne fájduljon meg a háta.

30 Szláv nyelvterületről is számos példa mutat a derékkörülkötés szokására. Kosovo mellett minden arató az aratás kezdetekor háta mögött a sarlóval levágott három kalászt és beledugta az övébe, hogy munka közben ne fájduljon meg a háta. Boszniában ugyanilyen célzattal minden arató körülövezte a derekát néhány gabonaszállal.

31 A bulgárok Graovo környékén ugyancsak néhány gabonaszálat kötöttek a derekukra, hogy ne fájduljon meg az állandó hajlongástól.

32 Ugyanilyen célzattal övezték körül magukat a nagyoroszok és a fehéroroszok a learatott gabonaszálak első csomójával és az első napon ebben az övben arattak.

33 Hasonló szokáscselekvést bőséggel említhetnénk más népek hagyományából is. így pl. a derék körülkötése szokásban volt mágikus céllal Görögország egész területén is.

34 A példák további szaporítása szükségtelen. Az eddigiekből is kitűnt ennek a szokásnak széles körben való elterjedése, amely nyilvánvalóan összefügg a tulajdonos megkötésének szokásával. A magyar hagyomány áttekintése és az európai példákra való kitekintés után foglaljuk össze az aratási megkötés szokásának jellemzőit és a változatokat. A megkötés szokása mind a magyar, mind az európai népek hagyományában valamilyen változatban egyaránt ismeretes. A legáltalánosabb változat szerint az aratók a tulajdonost gabonaszálakkal, a szálakból készített, olykor virággal díszített fonattal kötötték meg. 30 Heinrich G. A.: Agrarische Sitten und Gebräuche unter den Sachsen Siebenbürgens. In: Programm des evangelischen Unter-Realgymnasiums A. B. und der damit verbundenen Lehranstalten in Sächsisch-Regen am Schlüsse des Schuljahres 1879/80. Hermannstadt, 1880. 19. 31 Schneeweis Edmund: Serbokroatische Volkskunde. Volksgalube und Volksbrauch. Berlin, 1961. 164. 32 Martinov AlekszandrP. : Narodopiszni materiali ot Graovo. Sbornik za narodni umotvorenija i narodopis, XLIX. Soiija, 1958. 743. 33 Zelenin Dmitrij: Russische (ostslavische) Volkskunde. Berlin-Leipzig, 1927. 30-31. 34 Megas George: Greek Calendar Customs. Athens, 1963. 131.