Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

tek, amelynek a neve baba vagy stary és abba egy társnőjüket belekötötték.

25 A nyugat-csehországi német aratók a gazdát, amikor kiadta a szérűre az utolsó cséplésre váró gabonát, abba belecsavarták és csak ajándék ellenében szabadították ki belőle. Stettin környékén a kévekötőasszonyt, aki az utolsó kévét kötötte, belecsavarták, zeneszóval a gazda udvarába vitték, ahol táncoltak vele. Gommernben Magdeburg mellett azt az aratót, aki az utolsó kalászokat kaszálta, gabonával becsavarták, egy másik arató a hátára vette és vidám kiáltozások közben körülcipelte a szántóföldön. Bajor területen azt a munkást, aki csépléskor az utolsó ütést tette, szalmába csavarták és a szérű földjén görgették. Sziléziában azt az asszonyt kötötték kévébe, aki az utolsó kévét kötötte.

26 Hasonlójellegű szokás Karintiában is ismeretes volt. Annak a cséplő embernek, aki az utolsót ütötte és annak, aki az utolsó kévét feloldotta, kezét-lábát szalmakötéllel becsavarták, fejükre szalmakoszorút tettek, majd egy patakba dobták őket.

27 Említsünk néhány példát a magyar hagyomány párhuzamaként a derék körülkötésének fájdalomelhárító eljárására is. A finn és az észt aratók a gabonaaratás megkezdésekor három szalmaszálat tettek az övük alá vagy az elsőként learatott maréknyi gabonával körülkötötték a derekukat. Előfordult, hogy egy rövid időre az első kévét kötötték a derekukhoz abban a hitben, hogy az első kévének oltalmazó ereje van. Több példa szerint a finn arató kígyóbőrrel is védekezett a derékfájás és a hátfájás ellen. A kígyóbőrt az öve alatt hordta. Az észt arató pedig olyan övet csatolt a derekára, amelyen egy kígyó végigkúszott.

28 Spottan vidékén (Szilézia) az aratók az első levágott gabonaszálat a derekukra kötötték, hogy az aratás ideje alatt mentesek legyenek a hátfájástól. Német nyelvterületen ez a szokás nagy területen elterjedt.

29 Idevonatkozóan az erdélyi szászok hagyo25 Sobotka: i. m. 450 - A baba, stary kérdéskört részletesebben 1. e kötet más fejezetében. 26 Frazer: i. m. 623-626. 27 Liungman: i. m. 255. 28 Rantasalo A. V.: Der Ackerbau im Volksglauben der Finnen und Esten mit entsprechenden Gebräuchen der Germanen verglichen, V. Helsinki, 1925. 33-38. 29 Dreschler: i. m. 61, 63.