Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

Az idézetből részünkre a farkaskéve fogalom a figyelemre méltó. A szó értelmezése a szöveg szerint bizonyos írásdíj.

217 Nem kétséges azonban, hogy a farkaskéve itt már átvitt értelemben fordul elő. Ezzel az írásos emlékben előforduló, eredeti értelmét lényegében már elvesztett adattal nem bizonyíthatjuk, csupán feltételezzük, hogy a farkaskéve elnevezés mögött eredetileg a fentebb már példákkal illusztrált aratásvégi agrárhiedelem lappang. A farkaskéve a sarlópénzzel együtt fordul elő, és így kétségtelen, hogy a mezőgazdasági életből vett szólással van dolgunk. A farkas agrárrítusokban való szerepét igazolja Mannhardt W. Erdélyből származó magyar adata. Udvarhelyen és Csíkszeredán aratás alkalmával az utolsó gabonaszálakból készült kévét tavasszal elássák a földbe. Az így behantolt kévét farkasnak nevezik. A gyermekeket a farkassal ijesztgetik : ne menjenek a gabonaföldre, mert ott ül a farkas.

218 Mindezekből az adatokból nincs szándékunk messzemenő következtetést levonni a farkas Korndämon szerepére a magyar nyelvterületen. De ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, amelyek szerint a farkas a néphitben démonikus vonásokkal, különleges varázserővel van felruházva,

219 az agrárrítusokba való bekerülése nagyon könnyen feltehető. A magyar néphit varázserőt tulajdonít a farkas különböző testrészének, így pl. a farkasgégének, a farkasfognak, a farkasínnak.

220 A magyar Farkas személynév kimutathatóan totemisztikus eredetű.

221 A farkas tiszteletére tartott ünnepről is tudunk.

222 Ha arra gondolunk, hogy a medvével kapcsolatos hiedelmek a síkföldön élő magyarság körében a mindenütt előforduló farkasra tevődtek át,

223 így minden valószínűség szerint a farkas a 217 Herman O.: i. m. 153. 218 Mannhardt W. kérdőívére adott válasz 1865-ből. 219 Berze Nagy J.: Farkasgégén eresztett... Ethnographia, XL1X. 1938. 330333. Györffy I.: Farkasgégén eresztett... Ethnographia, XLIII. 1932. 82-84. 220 Györffy L: i. m. 1932. 82-84. 221 Nyíri A.: Néhány szó magyar eredetéhez. Néprajz és nyelvtudomány, VII. 1963. 82-83. 222 Téglás G.: Pásztorszokások Csíkgyergyó határszéli községeiben. Néprajzi Értesítő, XIV. 1913. 296. ; Szendrey A. : i. m. 1938. 438. 223 Szendrey A.: i. m. 1938. 438.