Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
gabonával kapcsolatos rítusokban is szerepet kaphatott. Csakhogy, amire az agrárrítusokban mélyebb gyökeret ereszthetett volna, a vegetáció teriomorf démonai általában elvesztették jelentőségüket. A medve mint teriomorf démon korán eltűnt a gabonaföldről, a farkas pedig viszonylag kevés nyomot hagyott maga után. Kakas Szárnyas állat alakját felvevő vegetációs szellemlényekről a magyar szakirodalomban adatokat nem találunk. Ez a tény azonban korántsem jelenti azt, hogy a magyar agrárrítusokban teljesen ismeretlen volt a gabonaszellem madár vagy más szárnyas állat alakjában való megjelenítése. Mannhardt W. és őt követően Frazer J. G a teriomorf gabonadémonok elterjedésének vizsgálatánál erdélyi magyar párhuzamokról tesz említést. Székelyudvarhely környékén élő kakast kötnek az utolsó kévébe, és egy nyárssal megölik. A tollát kitépik, bőrét lehasogatják. Tavasszal a tollat és a bőrdarabokat az utolsó gabonából való maggal összekeverik, és a mezőn elhintik. Kolozsvár környéki aratószokás szerint egy kakast a gabonaföldön a földbe ásnak, csak a fejét nem temetik be. Egy fiatal aratómunkás a kakas fejét kaszájával egyetlen suhintással lemetszi. Ha ez nem sikerült, az emberek megrettennek, a legényt egész éven át vörös kakasnak nevezik, és úgy vélik, hogy az aratás a következő évben rosszul sikerül. 221 Ezeket az adatokat alapul véve egy korábbi munkámban már foglalkoztam a kakas Korndämon funkciójával. 225 Kétségkívül bizonyítható, hogy az említett példákban a kakas termékenységet szimbolizáló állatként, mint teriomorf gabonadémon jelenik meg. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a Mannhardt W. és Frazer J. G. által közölt erdélyi adatok vajon magyar vagy erdélyi szász hagyományra vonatkoznak-e? Ezt a kérdést hitelesen dönti el Mann224 Mannhardt W.: i. m. 1868. 15.; Uő.: i. m. 1884. 30.; Frazer J. G.: i. m. 1928. 657.; Uő.: i. m. 1951. 278. 225 Ujváry Z.: Az átadás, átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban. Műveltség és Hagyomány, III. Budapest, 1961. 54-62. L. e kötetben is.
