Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

kapta a szalmabáb is, amelyet az aratás befejezésekor készítettek. A szalmabáb a 18. század közepétől egyre ritkábban fordult elő az aratási szokásokban. Az aratók a szalmabábot ünnepélyesen vitték haza a mezőről. Dal és vers kíséretében adták át a földesúrnak. Mint ahogy Beitl R. közli a gabonaember sokszor embernél nagyobbra formált alakját a búzakoszorúval együtt vitték az aratási menetben. Az antropomorf bábu többnyire díszhelyet kapott az aratóünnep terített asztalánál és az aratónők táncoltak a szalmaemberrel.

137 Mannhardt W. és Frazer J. G. az aratási szalmabábbal kapcsolatban számos példát említenek. Mint arra már utaltunk, a német aratási szokásokban az antropomorf bábu mellett igen gyakran gabonába csavart élő személlyel is találkozunk. Az ember alakú bábu készítése többnyire összekapcsolódik az utolsó kéve aratásával, illetőleg bekötésével. Észak-Németország különböző vidékein az aratás utolsó kévéjét úgy formálták meg, hogy ember alakú legyen. Soldernben, Wolfenbüttel mellett, amikor a rozsot lekaszálták, kötéllel három kévét összekötöttek úgy, hogy antropomorf bábu keletkezzék, amelynek a fejét a kalászok alkották. Az osnabrücki kerületben az utolsó kévét asszony formájúra készítették és az aratók körültáncolták. Steiermarkban Bruck vidékén az utolsó kévét hasonlóan asszony alakúra formálták. Az aratási mulatság középpontjában állt, majd a csűrben helyezték el. Húsvét vasárnapján kidörzsölték a kalászokból a magot és széjjelhintették a vetésben.

138 Dingelstedtben, az erfurti kerületben egészen a 19. század közepéig szokásban volt, hogy egy férfit kötöztek bele egy kévébe. Az utolsó kocsin vitték haza és vízzel öntözték le. A Harz előhegységének területén élő németek aratási ünnepén szalmába bugyolált ember és asszony táncolt egymással. Oberpfalz egynémely vidékén azt csavarták szalmába, aki még nem készült el a csépléssel.

139 A magyarországi Hartán a németek az utolsó kévébe egy leányt kötöztek és a kereszt tetejére tették.

140 Németek által lakott területen 137 Beitl R.: i. m. 1933. 292-293. 138 Adatokat 1. Frazer J. G.: i. m. 1928. 584-591. 139 Frazer J. G. : i. m. 1928. 595, 622-623. 140 FélE.: Harta néprajza. Budapest, 1935. 34.