Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
tettek. Az egyik koszorút az uraságnak, a másikat a számtartónak, a harmadikat pedig az ispánnak. A koszorúval együtt - többnyire csak egy - női bábut készítettek. A bábu gyakran ember nagyságú volt. Női ruhát ronggyal kitömtek. Fejet formáltak, amelyet fehér ronggyal borítottak körül és a szemet, szájat arra festették. Kendőt kötöttek rá. Amikor a koszorúkkal és a bábuval elkészültek, a képesek a kepésgazda udvaráról elindultak és végigvonultak a falun. Az aratókoszorúkat külön-külön vitték. Két-két ember tartotta rúdon. A bábut egy személy vitte, közvetlenül a koszorú vi vők előtt. Az 1940-es években Szász János kepésgazda aratómunkásai közül Barucska Bori, Pinty Juli és Ragályi Bori készítették a babát. Az aratóbanda tagjai mind edelényiek voltak. A felvonulás és a koszorúátadás után az aratómunkások visszatértek a kepésgazda házához, ahol mulatságot, kepebált tartottak. Az asszony-bábut a mulatság ideje alatt szétszedték, a ruhadarabokat a tulajdonosok visszakapták. Az edelényi adatközlők szerint női bábu készítése szokásban volt aratás végén a közeli Hangácson is. 103 Edelénytől területileg nem messze, a gömöri Alsószuhán és Szuhafőn aratóbabának nevezték. Női ruhába öltöztették. Kendőt kötöttek a fejére, olykor foncsikot (copf) is készítettek neki. A szalmabábu formája nem volt mindig egyforma. Néha csak egy marék búzát összefogtak két kézzel, megcsavarták ellentétes irányban és ketté hajlították. Egy pálcikát keresztüldugtak rajta és kész volt az aratóbaba. Többnyire azonban egészen nagy antropomorf figurát készítettek. Vittek ki magukkal a mezőre ruhát, valamelyik marokszedő leány levetette a kötényét és a szalmabábut felöltöztették. Nem volt általános, de előfordult, hogy férfinak öltöztetett aratóbábut is készítettek. Az aratók rúdon vitték a szalmabábukat be a faluba. Alsószuhán a rúdon középre helyezték az aratókoszorút, a két végére pedig egy-egy szalmából készített jánybabát. így vitték a gazdának, akinek versköszöntéssel átnyújtották. Az aratókoszorút többnyire megőrizték. Szuhafőn vetés előtt a magjait kicsépelték és a vetőmag közé keverték. 104 103 Saját gyűjtésem, 1965. 104 A szuhafői és alsószuhai adatokat kérésemre Téglás J. és Szabó Zs. gyűjtötte, 1963, 1965.
