Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokáskutatás néhány kérdése
latban. Hasonlóképpen idetartozik az állatok, illetőleg a határ, a vetemény tömjénnel való megfüstölése, a szentelt ágak, ostyák földbe helyezése stb. A keresztény szertartások hatására ezek a szokások kialakulhattak egymástól függetlenül a két hagyománykörben, azután a folyamat után, amikor az alapmotívum, az egyszerű vízzel, bizonyos füvekkel, fával való füstölés adaptálás vagy más átvétel nyomán már elterjedt, hagyományozódott. Nem zárhatjuk ki azonban az új forma adaptálásának a lehetőségét sem, különösen azokon a területeken, ahol az állattenyésztés hosszú időn át a főfoglalkozási ágat jelentette és a földművelés újabb keletű. Ezekre a kérdésekre elsősorban egy-egy lokális hagyomány vizsgálata nyomán tudunk jól rámutatni. A rítusok számos variációja jöhet létre, melyekbe az egyes elemek a legkülönbözőbben kapcsolódhatnak. Erre példaként említhetjük a húsvéti tűzből származó szenet, amelyet a szántóföldre helyeznek termékenyítő ereje miatt. Ennek a továbbfejlesztése, amikor a húsvéti tűzben elszenesedett fadarabokat kereszt alakba erősítik és a szántóföldre tűzik. Ráadásképpen még hozzátesznek a húsvéti tojás héjából, barkaágakat, hogy így felfokozzák a hatást. Az ilyen másodlagos, szekunder formák gyakran elhatalmasodnak a primer forma felett. 7 A hasonló gyakori halmozódás következtében az adaptáció, az átvételi irányok, a funkcionális irányba ható és mozgató erők csak igen nehezen állapíthatók, figyelhetők meg. Úgy gondolom, szükséges hangsúlyoznom azt, hogy amikor az állattenyésztés szokásainak és rítusainak a földművelés szokásaira, hiedelmeire gyakorolt hatásáról, adaptálásáról beszélek, elsősorban a magyar viszonyokra gondolok. Itt csupán utalok arra, hogy a kutatók rámutattak az agrár kultúrák fejlődési fokozataira, amelyek sorában a legfiatalabb gabonatermelő rétegnél alakult ki a nagyállattenyésztés. 8 A megelőző kultúra agrárkultúra volt, s így ebben az összefüggésben az agrárkultúra rítusainak az adaptálásáról beszél7 Dünninger Jozef: i. m. 1610. 8 Straube H.: Der frühe Feldbau, Wirtschaft und Weltbild. In: Völkerkunde (Red: FreudenfeldB.). München, 1960. 49.
