Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokáskutatás néhány kérdése

Utaltam már arra, hogy a magyar hagyomány tekintetében elvileg feltételezhetjük a mezőgazdasági szokások egy részének az adaptálását az állattartási hagyományból. Felvetődhet azonban az, hogy a földművelésre való áttérés időszakában és később a már említett szokások, hiedelmek részben vagy egészben nem közvetlen, esetleg közvetett átvételek-e szomszédos vagy távolabbi népek agrárkultuszából? Természetesen ez a kérdés egyáltalában nem zárja ki annak az alapvető problémának a létjogosultságát, amely nem közvetlenül a magyar, hanem általában az európai agrárrítusok adaptálására vonatkozik. A szomszédos és távolabbi európai népek állattenyésztési és mezőgazdasági rítusaiban a fentebb említett motívumokat egyaránt megfigyelhetjük. Az idevonatkozó hatalmas anyagból néhány példát csak illusztrálásul emeltünk ki, az általános elvi vonatkozások körülhatárolásához. A kutatás során külön kérdést jelent tehát, hogy adaptálásról van-e szó, vagy a szokás, hiedelem egyenes átvételéről. Ez utóbbin értjük azt a folyamatot, amikor valamely szokás vagy rítus a mezőgazdasági hagyományból került ugyancsak mezőgazdasági körbe. Ennek az iránya lehet idegen hagyományból a magyar hagyományba, illetőleg magyar területekben való irány, egyik magyar területről a másik magyar területre való átkerülés. Nyilvánvalóan mindkét irányból való átvétel megfigyelhető, éppenúgy, mint az adaptálás a két nagy kulturális hagyomány területén. Az agrárkultusz vizsgálata során, az egyes rítusok, szokások elemzésekor ezek a kérdések nem hagyhatók figyelmen kívül. Természetesen korántsem csupán arról a kérdésről van szó, hogy valamely szokás, rítus adaptáció vagy hasonló hagyománykörből való átvétel révén került-e a mezőgazdasági hagyományba. Gyakran belső fejlődéssel is számolni kell. Valamennyi rítusra, amely mind a két hagyománykörben már elterjedt, hathattak olyan tényezők, amelyek azonos módon változtatták meg a rítust. Ezek azonban többnyire nem döntő változások. Gondolok itt elsősorban a keresztény szertartások hatására. így pl. mind az állattenyésztési hiedelemkörben, mind az agrárhagyományban megtaláljuk a szenteltvízzel való mágikus eljárást az állatokkal, illetőleg a vetőmaggal kapcso-