Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokáskutatás néhány kérdése
lyűre hízzanak, kövérek legyenek. Egyes változatok szerint a tojást ugyanezzel a céllal a pásztoroknak adják. A mezőgazdasági hagyományban hasonló szerepe volt a tojásnak. A szántóföldbe tojást ástak el, hogy az elvetett mag dúsan teremjen, bő termés legyen. Ugyanezzel a céllal a vetőmag közé tették, vagy a vető emberrel megetették. Formai variánsokra számos példa van. Funkcionális tekintetben ebben az esetben is azonosságot állapíthatunk meg az állattenyésztési és a mezőgazdasági szokásban. Mindkettőben a termékenységi varázslat áll előtérben. A vízzel való leöntés motívuma az állattartási szokásokban és a mezőgazdasági hagyományban - amint fentebb is láttuk - egyaránt előfordul. Ebben a szokásban is azonos funkciót állapíthatunk meg. Az állatokat vagy a pásztort hintik meg vízzel a gonosz szellemek távol tartása, a szaporulat, a jó egészség érdekében. A mezőgazdasági szokásokban is megtaláljuk a vízzel való leöntést hasonló céllal. A trágyavivőt, a szántani indulót vízzel öntik le, szenteltvízzel hintik meg a vetőmagot stb. A coitus tiltása, a menstruáló nő tartózkodása bizonyos tevékenységektől, az állatokkal kapcsolatos szokáskörben és a mezőgazdasági hagyományban azonos funkcióban egyaránt előfordul. Számos más egyező motívumot említhetünk. így pl. bizonyos munkatevékenységgel kapcsolatos nap, napszak, holdállás stb. tekintetében. Az állatokkal összefüggő cselekmények vonatkozásában fontos nap a péntek, a Szent György, a holdállás stb. Amint az állatok kihajtása pénteki napon tilos, éppenúgy tilos a vetés vagy az aratás megkezdése pénteken stb. A kapcsolatot, hasonlóságot, illetőleg azonosságot számos kalendáris szokásban is megállapíthatjuk. Az egyező motívumok teljes felsorolása itt nem célunk. A részleteket is mellőzzük. Arra kívántunk rámutatni, hogy a mezőgazdasági és az állattenyésztési hagyománykörben funkcionális tekintetben számos egyező motívum figyelhető meg. Felvetett kérdésünknek megfelelő választ keresünk arra, hogy a mezőgazdaság az állattartásból adaptálta-e hiedelmének, szokásainak egy jelentős részét, természetesen elsősorban azokat a rítusokat, amelyeknek analóg példái az állattartási hiedelemkörben jól megfigyelhetőek.
