Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

és az észak-magyarországi területen találjuk meg. Az egymástól lényegében elszigetelten álló területeken más-más alkalommal gyakorolták a kakasütést. Mind ez, mind az elterjedési terület felvetette a kérdést : ismeretes volt-e a magyarságnál mindenütt a kakasütés, és csak később szorult vissza a jelzett területekre (azon belül is csak egyes falvakra), vagy ha a magyar néphagyományban ez a szokás nem volt eredetileg ismeretes, honnan, kitől és hogyan vette át a magyarság, illetőleg a magyarság egyes, kisebb-nagyobb csoportja. A kérdés felvetéséhez hozzájárult az, hogy a kakasütés szokása Erdélyben, a Dunántúlon és Észak-Magyarország egyes területén a magyarsággal együtt élő más népcsoportoknál (szász, német, szlovák) is ismeretes. A magyar és nem magyar kakasütés közötti kapcsolatot már ez a tény is igazolni látszott. Az anyag összevetése a kapcsolat további szálainak felfedését eredményezte. A kakasütésnek ugyanis a következő fő alkalmai ismeretesek a magyar hagyományban: farsang, húsvét, lakodalom. Megállapítottuk, hogy a kakasütés ugyanilyen alkalommal ismeretes a magyarokkal együtt élő idegen népek hagyományában is. Az erdélyi magyaroknál és szászoknál húsvétkor, az észak-magyarországi magyaroknál és szlovákoknál lakodalom alkalmával, a dunántúli magyaroknál és németeknél pedig farsangkor. Az adatok kétségtelenné tették azt, hogy a jelzett területeken a magyarság a kakasütés szokását átvette (valószínűleg a 18. században) a vele együtt élő népektől, vagyis a szászoktól, illetőleg németektől és a szlovákoktól. A szokást mind formai, mind funkcionális tekintetben összevetettük az átadó népcsoportok ősi hagyományanyagával is. Az összevetés nyomán a kakasütés különböző változatait figyelhettük meg, és megállapíthattuk a szokás széles körű elterjedését az európai népek hagyományában. 2. Az átadás, átvétel. A kakasütés átvételének megállapításán túl megvizsgáltuk az átvétel feltételeit, a szokás átvételére irányuló mozzanatokat. A kérdést tulajdonképpen úgy fogalmaztuk meg: melyek azok a tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy egy szokás idegen hagyományban, kultúrában meghonosodjon? Az első és igen lényeges feltétel az, hogy az átvevésre kerülő szokáshoz közelálló hagyományok legyenek az átvevő nép kultúrájában. A kakasütés szo-