Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokáskutatás néhány kérdése

megnyilvánuló azonos jelenségeket állítjuk egymás mellé. És mivel az összevetésnél azt kutatjuk, hogy az egyes szokásrészeknek mi a jelentősége, szerepe, azaz funkciója, a szokáselem fogalmát a funkcióelem fogalma váltja fel. A funkcióátvitel a szokáselemeknek, illetőleg a funkcióelemeknek más-más időbe," helyzetbe és alkalomba való belehelyezését jelenti. Funkcióátvitelről beszélünk mindakkor, ha azonos, hasonló vagy különböző elemek azonos funkcióval a néphagyomány különböző területén felbukkannak. Feltételezhető, hogy nem egymástól függetlenül alakult ki minden egyes helyzetben ugyanaz a funkcióelem. Valamilyen összefüggésnek föltétlenül lenni kell a különböző helyzetekben levő azonos funkcióelemek között (pl. a határ megkerülése, a ház, az udvar, a méhes stb. körüljárása között). Az összefüggésnek két oka lehet: 1. A funkcióelem egy már ismert és gyakorolt szokásból került át másik alkalomra ugyanolyan funkció betöltésére (pl. az eke leöntésének szokása átkerülhetett a vetni induló leöntésére, vagy a határ megkerülésének szokásából kialakulhatott a falu, a méhes, az istálló megkerülésének szokása -, esetleg fordítva). 2. A funkcióelem általánosabb képzetekből alakult ki (pl. a körüljárás a mágikus körből, a vízleöntés a víz bőséget, termékenységet adó gondolatából stb.). A funkcióátvitel tényét, a funkcióelemek vándorlását a néphagyománynak különösen azok a példái illusztrálják jól, amelyeknél az alkalmak, helyzetek azonosak, a funkcióelemek formája azonban különböző (pl. az istálló megvédése a boszorkányoktól mágikus körrel, köles leszórásával, nyírág, tüske istállóra való tűzésével, a fokhagyma ajtófélfába való dugásával stb., vagy a gonosz távoltartása a gyermekágyas asszonytól szúró-vágó eszközökkel, fokhagymával stb.). A különböző formájú funkcióelemek azonos funkciót töltenek be. Az egyén, vagy a közösség az adott helyzet funkcionális kielégítésére a néphagyomány funkcióelemei közül a legmegfelelőbbet választja. Ha az idetartozó példákat (funkcióelemeket) különkülön vizsgálnánk (pl. a nyírág gonoszt távol tartó funkciója), azt tapasztalnánk, hogy bármilyen irányból közeledünk a funkcióelemekhez, eredményében voltaképpen ugyanoda érkeznénk, ahová eljutottunk a vízelöntéssel és a mágikus körrel kapcsolatban.