Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokáskutatás néhány kérdése

a) betegség ellen, b) boszorkány ellen, c) rontás ellen. Milyen következtetések levonására nyújt lehetőséget a két, nagyobb egységet magában foglaló példa? Mindkét esetben azt látjuk, hogy azonos rítusok egymástól függetlenül különböző helyzetben és alkalommal fordulnak elő. A vizsgálat azt mutatja, hogy mindezen helyzetekben és alkalmakkor a rítus funkciója ugyanaz, az azonos funkció szálai kötik össze őket. Ezért a néphagyomány egészét figyelembe véve az egyes rítusok, babonák mint funkcióelemek kerülnek összevetésre, függetlenül időponttól és alkalomtól. Foglaljuk össze az elmondottakat, és emeljük ki a fejtegetésünk alapjául szolgáló tételeket. Abból a tényből indulunk ki, hogy a néphagyomány területén az egymástól független időben és alkalommal számos egyező szokás, babona, rítus, cselekvés mutatható ki. Egy-egy azonos rítus a népélet legkülönbözőbb pontján felbukkanhat. E tényből a kérdés természetszerűleg következik: Mi az oka ennek a jelenségnek? A válaszhoz néhány fogalom körülhatárolását kellett elvégezni : szokáselem, funkcióelem, funkcióátvitel. Ez utóbbi az előző kettő definiálása nyomán fejtegetésünk lényegi részét alkotja. Megállapítottuk azt, hogy a nagyobb egységet alkotó szokásokat (lakodalom, karácsony, farsang stb.) kisebb részekre lehet bontani (pl. a lakodalmi körüljárás, maglehintés, vízleöntés stb., a karácsonyi fokhagymaevés, almaevés, magvarázslás stb., a farsangi agrárrítusok, pl. ugrálás a kender növekedéséért stb.). Az egyes szokásoknak e kisebb részeivel a népélet különböző területén, időben és alkalomban egymástól függetlenül találkozunk. A szokásnak arra a részére, amely a néphagyomány különböző pontjain felbukkan, a szokáselem kifejezést alkalmazzuk. A fogalomnak mindaddig konkrét vonatkozása van, amíg a szokáselemet valamelyik szokás alkotó részeként vizsgáljuk. Azonban, amikor már kiszakítottuk ebből vagy abból a szokáskörből, és a megfelelő párhuzamaival vetjük össze, értelmét keressük és vizsgáljuk az összefüggéseit, akkor már nem az egyes szokások, illetve szokásalkalmak (pl. lakodalom, karácsony, aratás stb.) kapcsolatait vizsgáljuk, hanem a különböző alkalmakkor