Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
változásokon eshet át, jó példa a következő történet: Egy foggal született gyermeknek a bába kitörte a fogát. A gyerek beteges lett. Egy asszony fürdővizet készített a gyermek számára. Abba belefojtott egy fekete kakast, s azután azt szétvágva a kutyának adta. A gyermeket pedig a vízben megfürösztötte. 283 Vegyük még ide azt az algyői szokást is, amely szerint, ha Medárd napján nem esik, de szükség volna az esőre, akkor egy kakast meg kell fürdetni, hogy zápor kerekedjék. 284 A Hunyad megyei Erdőháton szárazság idején a nők egy fekete kakast mártanak be egy forrás vizébe. Viszont, ha túl sok eső esett, akkor egy fehér vagy más színű kakast vetnek hasonló tortúra alá, mert ezáltal mérsékelni lehet az ég csatornáját. 285 Az áldozati alapgondolat kinyomozható ezekben a kevert példákban is, s ha a gonoszűző kakasadatokat ezekkel összefüggésben tekintjük, a kakasütés alapvető funkcionális problémájához is közelebb kerülünk. Pillantás az európai kakaskultuszra A kakaskultusz a különböző népek körében olyan gazdag és változatos hagyományanyaggal rendelkezik, hogy összeszedve és rendszerbe foglalva köteteket tenne ki. Bizonyításul Gajek J. munkájára utalunk, megjegyezve, hogy könyvében az adatoknak csak egy hányadát dolgozta fel. 286 Ebben a rövid fejezetben az európai és a magyar kakaskultusz közös vonásaira szeretnénk rámutatni. Példáink részben ezt a célt szolgálják, részben pedig a kakasütés szokásának hátteréhez és funkcionális kérdéseihez szolgáltatnak adatokat. A kakas áldozati jellegére az európai hagyományban bő anyagot találunk. Feltűnő azonban, hogy a kakas építőáldozati emléke viszonylag kevés. Az ide vonatkozó adatok inkább a balkáni népek 283 Diószegi V. : A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest, 1958. 52. 284 Bálint S.: i. m. 1957. I. 670. 285 Téglás G.: i. m. 269. 286 Gajek J. : i. m.
