Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokáskutatás néhány kérdése

való alkalmazása, amely ismétlődve szokássá alakul. 2. A már kialakult szokás funkciója adja a gondolatot, lehetőséget, hogy hasonló helyzetben a valójában ugyanazon cél (bőség, termékenység, szerencse) előidézésére ugyanazon eljárást alkalmazzák. Ez utóbbi esetben, amennyiben egy közösség hagyományából a vízleöntésnek több alkalma (pl. lakodalom, munkaalkalmak) mutatható ki azonos céllal, feltehetően a funkcióelem áttevődésével, vándorlásával számolhatunk (pl. a lakodalomban gyakorolt vízleöntés a bőség előidézésére, mint funkcióelem átkerülhet a szintén bőséget, termékenységet előidézendő munkával kapcsolatos helyzetekbe, vagy fordítva). E feltevés a már fentebb említett gonoszűző, gonoszt távol tartó tevékenységek (piros szalag, tüske stb.) eseteiben szinte minden kétséget kizáróan bizonyítható. A funkcióátvitel az előző példánál is jobban illusztrálható a mágikus körrel kapcsolatban. A funkcióelem a mágikus körrel való varázsolás, illetőleg az a hit, amely szerint egy képzelt vagy valóságos kör védelmül szolgál, azon semmilyen erő, hatalom át nem hatolhat. A mágikus kör különböző alkalommal, helyzetekben való előfordulása: 1. a határ körüljárása, körülszántása a) jégeső ellen, b) madarak ellen, c) ragya ellen, d) rosszakaratú lények ellen, 2. a szőlőterület megkerülése az la), b), d) ellen, 3. a falu megkerülése járvány, betegség ellen, 4. a ház megkerülése a) boszorkányok ellen, b) kígyó, béka, féreg ellen, c) tűz ellen, 5. az istálló megkerülése a 4a), c) ellen, 6. a méhes megkerülése a 4a) ellen, 7. az asztag megkerülése villámcsapás ellen, 8. a sír megkerülése a hazatérő lelkek ellen, 9. állat körüljárása