Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
a kakasütésnek a lakodalomba való bekerülését. így pl. a kakas heréjének a megevése a néphit más területén is előfordul, s ez a lakodalmi kakasütés funkciójával érintkezik. 210 A lakodalmi kakas széles körben el volt terjedve a magyarságnál. Egyik-másik formánál azonos részeket találunk a lakodalmi kakasütés mozzanataival. Baranyában lakodalom napján menyasszonykérés, kiadás után a násznép, a menyasszony és a vőlegény vendégei együttesen gyalog a vőlegény házához mennek, ahol a lakodalmat tartják. A menet élén a vőlegény vendéghívója hosszú zsinegen egy kakast hajt maga előtt, a meny asszony kakast, amelyet rendszerint már a menyasszony nevelt fel. 211 Hegyszentmártonban (Baranya m.), ha a vő megy a házhoz, a vő szüleit és rokonait a szörző házától esküvő után zeneszóval kísérik a lakodalmas házhoz. A menet előtt egy kakast hajtanak madzaggyeplőn. A madzag a 210 Nemcsak a kakas heréjét, hanem a szívét is felhasználták mágikus tevékenységnél. Ha az erdélyi magyar leánynak hűtlen lett a kedvese, a leány egy fekete kakas szívét valamelyik hegyen egy fához tűvel odaszúrta. Ha az erdei szellem, a „csoda" megtalálta a szívet, a legény visszahajtott a leányhoz. Ugyanezt tette a legény ilyen esetben fekete tyúk szívével. Wlislockiné Dörfler F.: i. m. 1895. 207. A kakas vére is több vonatkozásban szerepel a néphitben. Áldozati szerepére már utaltunk. Galgamácsai hit szerint, ha fekete kakas tarajából három csepp vért vesznek, bármilyen bajtól megszabadulnak. Gönyey S.: Adatok Galgamácsa néprajzához. Népr. Ért. XXXII. 1940. 49. 18. századi méhészkönyvben olvassuk: „Ha azt akarod, hogy a méhek hamisak legyenek, új veres posztón ereszd ki, de ne tsütörtökön, hanem szerdán, ha megkened kakasvérrel a posztót, annál hamisabb lesz, mert erősebb, győzedelmesebb lészen". Györffy I.: Farkas gégén eresztett... Ethn. XLIII. 1932. 83. Uezt. 1. egy sárvári kéziratos könyvben is. Kovács S. J. : Az MéhekrűI való hasznos beszéd. Ethn. II. 1891. 19. Hasonló néphitre utal Wlislockiné Dörfler F.: i. m. 1895. 213. A kakasvérrel való röplyukvarázsláshoz 1. még Hofer T.: XVIII. századi méhész hiedelmek. Ethn. LXII. 1951. 166. Különleges erő rejlik a kakas gyomrában talált kőben. Róheim G. utal arra, hogy a kezdetleges ember vágyai között valószínűleg az első helyek egyikét töltötte be az a kívánság, hogy az ellenség, a rontó szellem nyila bőrét ne üsse át. A hit szerint a kakas gyomrában talált kő sebezhetetlenné teszi viselőjét. Róheim G.: Adalékok a magyar néphithez. Budapest, 1920. 5. Adatát veszi Berthold O.: Die Unverwundbarkeit in Sage und Aberglauben der Griechen. 1911. 57. Idevonatkozó példákat 1. még Szendrey Zs.-Szendrey Á.: i. m. 1940. 326. 211 Kötse I.: Népélet és népszokások Baranya megyében. Ethn. I. 1890. 456.
