Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

kakas orrlyukába van húzva.

212 Drávaszerdahelyen (Baranya m.) az esküvőről a fiatalasszonyt hazakísérik. Később a vőlegény a násznéppel érte megy. A szörzŐ, aki a fiatalokat összehozta, egy élő kakast, egy másik személy pedig botra fűzve kerek lyukas kalácsot visz. A szörző a kalácsot és a kakast a következő szavak kíséretében adja át a menyasszonyos háznál: „Ihol van! Ez a menyasszonyért!"

213 Rózsafán (Baranya m.) a násznagyok kérik ki a menyasszonyt. A kiadáskor borral telt üveget, perecet és felpántlikázott kakast nyújtanak át.

214 Némely helyen a felpántlikázott kakast a nászasszony adja át a menyasszony násznagyának a lakodalom napján.

215 A Nógrád megyei Vizslás és Kazár községekben a lakodalmi kakast váltókakasnak hívják. A lakodalom napján a vőlegény a menyasszonynak egy feldíszített kakast, az pedig a vőlegénynek egy tyúkot ad át. A cifra kakast a nyoszolyóasszony viszi a vőlegény lakodalmas menetének élén, amíg elérik a menyasszony házát, ahol feldíszített tyúk várja a váltókakast.

216 Az Ormánságban a násznagy egy óriási, térdig érő perecet, az anyakalácsot viszi a nyakában, előtte zsinórra fűzve pedig egy kakast hajtanak. A kakast a lakodalom után két hétig hizlalják, s aztán az ifjú pár közösen elfogyasztja.

217 Nemespátrón a lakodalmi ajándékok között nem élő, hanem sült kakas szerepel. Ezt a kakast a násznagy apróra darabolja és szétosztja a násznép között.

218 A miskolci lakodalomban szintén a násznép fogyasztja el a kakast. A második tál étel mindig a kakas 212 Berze Nagy /.: i. m. 1940. III. 112-113. 213 Berze Nagy J.:i. m. 1940. III. 112. 214 Berze Nagy J.: i. m. 1940. III. 138-139. 215 VáradyF.: i. m. 163. 216 Ebner S.: Váltókakas és váltókalács a palóc lakodalomban. Ethn. XLIV. 1933. 70. ; Vö. Gönyey S.-SzendreyA.: Amaconkaí és kazári „bokréta". Ethn. XLVIII. 1937. 307. 217 Kiss G.: Ormányság. Budapest, 1937. 117. 218 Seemayer V.: A régi lakodalom Nemespátrón. Ethn. XLVII. 1936. 87.