Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
szempontjainknak megfelelően nekünk most azt a megállapításunkat kell adatokkal alátámasztani, hogy a magyar néphagyomány a kakasütés szokásának átvételekor jelentős kakaskultusszal rendelkezett. Á kakaskultusz (Kakas a magyar néphitben) Tanulmányunk túlságosan hosszúra nyúlna, ha a magyar kakaskultuszt részleteiben vizsgálat alá vennénk. Példáinkkal, amelyeket igyekeztünk a különböző szempontoknak megfelelő körültekintéssel egybefoglalni, azt akarjuk bizonyítani, hogy a magyar néphagyomány jelentős kakasnéphitet őrzött. Ennek a néphitanyagnak időbeli kezdetét, helyesebben a múltját nem állapíthatjuk meg. Azonban az kétségtelen, hogy a kakasütés átvételénél már évszázadokkal korábban ismeretesek voltak a kakassal kapcsolatos hiedelmek. A kakasnéphit az egész népre kiterjed, amíg a kakasütés elszigetelt jelenség. Lehetséges, hogy a kakashitet a magyarság magával hozta erre a területre. Elvileg feltételezhető, hiszen a kakas (tyúk) ősi, magával hozott állata a magyarságnak. 178 Az elsődleges feltétel tehát adva volt ahhoz, hogy körülötte képzetek alakuljanak ki. Egyébként a kakas szerepére a különböző népek hitében Fehrle E. 179 , Gajek J. 180 , Henninger J. 181 és mások is 182 bő példatárral már 178 A tyúkot, libát, kacsát őseink magukkal hozták, őshazájukban ismert szárnyasok voltak. De az itt lakó népek is ismerték a tyúkot, jóval a magyarok honfoglalása előtt. Avar sírokban találtak tyúkcsontokat, amelyeket a halottal együtt temettek el. A tyúk nem európai, hanem ázsiai eredetű. I. e. mintegy 3000 évvel szelídítették meg Indiában, ahol vadon élő rokonai ma is megtalálhatók. Hankó B.: A magyar baromfi eredete és gazdasági jelentősége. Debrecen, 1936. - Vö. ehhez Schräder O.: Reallexikon der indogermanischen Altertumskunde. Strassburg, 1901. 179 FehrleE.: i. m. 1912. 65-75. 180 Gajek /.: i. m. 181 Henninger J.: Über Huhnopfer und Verwandtes in Arabien und seinen Randgebieten. Anthropos, XLV-XLVI. Freiburg, 1946-1949. 337-346. 182 Jahn U.: i. m.