Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
jának megfelelő vagy hasonló funkciójú szokás az átvevő nép hagyományában már előfordul. A pszichikai melléállásból és igazodásból következik az is, hogy az átvett szokás teljesen felszívódik a régi hagyományban, s a gyakorló közösség számára az új szokás a többivel egyenlő jelleggel bír. Éppen ezért az átvett népszokás ugyanolyan szerepet tölthet be, és tölt be, mint az átvevő néphagyomány bármelyik ősi, évezredekre visszanyúló eleme. A szokáselemet egy kis kör fogadja be, veszi át, s abból sugárzik azután tovább. A kis csoportból mint a közösség egy sejtjéből, amely a szokást magáévá tette, csak idő, alkalom kell, hogy tovább terjedjen. Ez természetesen csak az egységes kultúrájú, azonos szellemi fokon álló közösségeknél történhetik különösebb akadály nélkül. A tovaterjedést tágabb kör felé bizonyos tényezők megállíthatják. Egyik ok lehet a szomszédos etnikum (lehet az már a szomszédos falu közössége is) eltérő szemlélete, magatartása, kulturális arculata. Elvileg ugyanis feltételezhetjük, hogy valamely szokás gyakorlásához azonos kultúrfok, azonos szemlélet szükséges az egymáshoz közel vagy távolabb levő közösségeknél. Ha viszont ebben a tekintetben eltérések adódnak, a szokáselem megmarad az átvétel helyén, s nagyobb életteret nem kapva elszigetelődik. Az átvételnél és terjedésnél természetesen nem lehet az okokat egy etnikumra vagy egységesnek vélt területre alkalmazni. Ugyanazon a területen élő néprétegek kultúrája között is különbségeket találunk. Egyikből a másikba szemléletbeli, pszichikai és más tényezők miatt nem kerülnek át a formák. Rendszerint az alacsonyabb szinten élők kultúrelemei nem kerülnek a fejlettebbe, vagy csak ritkán. A fordított eset azonban igen gyakori. Gondoljunk itt pl. arra, hogy a pásztorok, cselédek nótáit a jobb módú gazdák nem énekelték, a fordított áramlás azonban mindig tapasztalható volt. Ha a pszichikai alap kérdését tovább mélyítenénk, szót kellene ejtenünk az alkalomról, arról a helyzetről, amelyben az egyes formák iránt az igény előáll stb. Ezeknek a vizsgálata azonban túl messze vezetne, s tárgyunktól túlzottan elkanyarodnánk. 177 Kitűzött 177 Néplélektani kérdésekkel, más szemszögből ugyan Szendrey Zs. foglalkozott. Feltevéseink bizonyos ponton találkoznak. Szendrey Zs.: i. m. 1934. 3-19.
