Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

A kakasütés elterjedési területe a Kárpát-medencében idegen kapcsolatai vannak. Szirmay A. Szatmár megye történetéről 1809-ben megjelent könyvében hangsúlyozza, hogy Szatmár megyében, elsősorban a bányavárosokban sok német, sváb lakott.

44 Nagybánya pedig már II. Géza uralkodása alatt „szászokkal megnépesíttetett".

45 Később Straubinger J. szintén ír a Szatmár megyei svábokról, szokásaik között említi az 1920-as évek körül még ismert kakastáncot.

46 Bennünket a formai és funkcionális kapcsolaton túl 44 Szirmay A.: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete. I—II. Buda, 1809-1810.1. 10. 45 Szirmay A. : i. m. I. 215. Figyelemre méltó azonban, hogy az 5758 lélekszámú Felsőbányán mindössze 54, a 8632 lélekszámú Nagybányán pedig 183 németajkút számláltak. Sarmaságh G.: Szatmár vármegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és culturalis statisztikája. Szatmár, 1886. 24. Még érdekesebb Szmik A. 1906-ban napvilágot látott könyvének adata, amely szerint Felsőbányán csak 14 német anyanyelvű lakos él. Szmik A.: Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monográfiájához. Budapest, 1906. 218. 46 Straubinger J.: Die Schwaben in Sathmar. Stuttgart, 1927. 41, 53. kk. A szatmári svábok telepítéséhez 1. még Vonház I.: A Szatmár megyei német telepítés. Pécs, 1931.