Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokáskutatás néhány kérdése

előfordul. Az egymástól időben és térben is távol eső szokásrészek között látszólag nincs összefüggés. Különösen akkor nem gondolunk összefüggésre, amikor valamely szokás (pl. a halottas játék) vagy mágikus cselekvés (pl. a körbejárás) a jelesnapok (pl. farsang keddje, húsvét) hagyományában és a naptári naptól független szokásalkalmak (pl. határkerülés, lakodalom, fonó) hagyományában is előfordul. A jelenség különösen figyelemre méltó akkor, amikor valamely szokás teljes egészében ismeretes a hagyomány más-más pontjain. Pl. a halottasjáték sajátos, obszcén szövegével a farsangi időszakban a fonó, valamint a lakodalom ifjúságának egyaránt kedvelt játéka. Egyes farsangi alakoskodók (ló, kuka, rab) kivégzésének pontos párhuzamát a lakodalomban ugyancsak megtaláljuk. A kakasütés szokása pl. farsangkor, húsvétkor, pünkösdkor, lakodalomkor, aratáskor, búcsúkor stb. egyaránt előfordul. A kétségtelenül kevesebb példával illusztrálható nagyobb egységet alkotó szokások párhuzamai mellett valamely szokásrésznek a legkülönbözőbb alkalommal való előfordulására is rámutathatunk. Az előbbinél az összehasonlítási lehetőség önként kínálkozik,, és a legtöbb esetben vizsgáljuk is a párhuzamokat. A szokások egy-egy részének távolabbi előfordulására azonban kevésbé figyelünk fel, noha ez elvi vonatkozásban rendkívül jelentős eredményre vezet, mivel - mint majd látjuk - a hagyomány önmagát tápláló dinamizmusa rejlik benne. Szokáselem. A nagyobb egységet képező szokásokat (pl. keresztelő, lakodalom, temetés, regölés, farsangi dramatikus játékok stb.) kisebb részekre bonthatjuk fel: olyan részecskékre, amelyek bizonyos összefüggésben, a hagyomány valamely pontján önmagukban is önálló egységet képeznek. Ezek a részecskék nemcsak formailag választhatók el a szokás egészétől, hanem funkcionálisan is. A lakodalmi szokások fontos mozzanata volt a hajnaltűz, amit a menyasszonynak és a lakodalom fiatalságának kellett átugrani. A tűzugrásnak ez a változata a Szt. Iván-napi szokásokban szintén előfordul. A tűznek hasonló értelemben való megjelenésére a hagyomány számos pontjáról van példa (húsvét éjszakai tűzgyújtás, mágikus állatvédéssel kapcsolatos tűzgyújtás stb.). Ugyancsak a lakodalom hagyományában találjuk a termőágat, a feldíszített zöld-