Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

A nagy szárazságot igen gyakran a boszorkányok ártó hatal­mának vagy a szárazság ideje alatt meghalt s eltemetett személyek­nek tulajdonították. 1874-ben a Máramaros c. lap megírta, hogy a boszorkányok hatalmát, akik mindent elkövettek, hogy elszáradjon Felsővisnó egész határa, a falu lakossága először imádsággal pró­bálta megtörni. Az imádkozásnak nem lett eredménye. Ezért külön­böző varázscselekedeteket hajtottak végre. Szénvonót, kenyérsütő lapátot, fejszét tettek a küszöb elé, hogy az eső megeredjen. Amikor ez is eredménytelennek bizonyult, téglákat vetettek a kútba, a pa­takba mosósulykot. A temetőből sírkereszteket emeltek ki és a fo­lyóba dobálták, majd böjtöltek. Az eső megeredt és a nép a babonás cselekvéseknek tulajdonította az esőt megkötő boszorkányok hatal­mának megtörését, az eső előidézését. 53 A Vasárnapi Újság 1865-ben közölte, hogy az erdélyi határokat tartós szárazság tikkasztotta. Ezért utasításokat küldtek faluról falura (nem írja a közlemény, hogy kik adták az utasítást), hogy figyelmeztessék a kakasok tulaj­donosait: vigyázzanak a kakasaikra, mert a boszorkányok tollat lopnak a kakasok farkából és azokat ördögszekérből rakott tűzön megégetik. Nyilvánvalóan a boszorkányoknak ez a művelete okoz­za a szárazságot. Éppen ezért, ha észrevesznek tollrabló boszor­kányt, tömjék tele a száját fekete tyúk begyéből tépett tollal, öntse­nek rá pálinkát és ezt követően az eső azonnal megered, megáztatja a szomjúhozó földeket. 54 Az imént idézett felsővisnói példa szerint a temetőből kereszte­ket emeltek ki és dobták a vízbe. Hasonlóképpen, esővarázsló cél­lal, Somogyban is keresztet loptak a temetőből. A patakban áztat­ták úgy, hogy a víz el ne sodorja. Kilenc nap múlva az eső megered. Ha a keresztet a víz elviszi, az eső mindaddig nem áll meg, amíg a keresztet valahol a partra nem veti a hullám. 55 Nemcsak keresztet, 53 Az adatot Mikszáth K. közli a Magyar Néplap 1874. évi augusztus 22-i (32. sz.) hírrovatábanjelezve, hogy vidéki lapból vette át. Mikszáth K.: Összes művei. Cikkek és karcolatok, I. 1869-1874. Kritikai kiadás, 51. k. Budapest, 1964. 301. 54 Mezőségi: Babonaság és boszorkányságok napjainkban. Vasárnapi Újság, XII. 1865. 451. 55 Versényi Gy.: Aratáskor. Magyar Polgár, XXII. 1899. 167. sz., Vö. Nyr. VII. 475.

Next

/
Thumbnails
Contents