Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

Esővarázsló szokások és rítusok 1. Az agrárrítusok körébe tartozó néphagyományok közül küilönösen figyelemre méltóak azok a szertartások, mágikus tevékenységek, amelyek az eső előidézésére, esővarázslásra irányulnak. Ezeknek a rítusoknak a célja az, hogy a száraz időjárást megváltoztassák, az égre felhőt és abból a mezőre termékeny esőt varázsoljanak. Az esővarázsló szokásoknak különösen szép példáival találkozunk a balkáni népek hagyományában. Thessalia és Macedonia görög lakosai, amikor már hosszú ideje tart a szárazság, gyermekcsoportot küldenek a határbeli kutakhoz és forrásokhoz. A csoport élén virágokkal díszített leány halad, akit a társai vízzel hintenek le. Ezalatt sajátságos dalt énekelnek, amelyben esőért könyörögnek.

1 Más forma szerint a gyermekek házról házra járnak. A csoport élén haladó gyermek meztelenre vetkőzik. Testét lombbal, fűvel, fejétől lábáig beburkolják. Társai énekére minden ház udvarán táncol. A házbeliek a táncoló gyermeket vízzel öntik le.

2 A görög példákhoz hasonló rítusok nagyszámú variánsait találjuk meg a délszláv népeknél és a románok körében, valamint elvétve, a délszlávokkal érintkező magyarok hagyományában. A délszláv esővarázsló szokásokra már a múlt századtól kezdve vannak lejegyzések a magyar folyóiratok, újságok hasábjain. Az idevonatkozó közlésekre utaló megjegyzés szerint a délszláv, elsősorban a :szerb-horvát esővarázslásról, az ún. dodola szokásról a korai ma1 Frazer J. G.: The Magic Art. I. New York, 1951. 273. 2 Andrian F.: Über Wetterzauberei. Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft in Wien, XXIV. 1894. 84.