Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

gyár szakirodalomban részletesebb leírásokat találunk, mint a szerb és a horvát szakmunkákban.

3 Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia keretébe tartozó népek népköltészete, néphagyománya iránt nem kis érdeklődést tapasztalunk a magyar értelmiség körében már a múlt század közepén. Sok esetben a magyar szokásoktól, hagyományoktól eltérő, a külsőségekben is feltűnő jelenségek vonták magukra a figyelmet. így, főleg a magyarokkal együtt élő szlávok viseletére, népszokásaira vonatkozólag elsősorban a napilapok és a hetilapok hasábjain számos közlés látott napvilágot. Különösen felkeltette az érdeklődést az agrárrítusok körébe tartozó délszláv dodola szokás, amelynek számos változatát közölték a különböző újságok, folyóiratok és monográfiák. Ezek a lejegyzések a dodola szokás területi elterjedésére, gyakorlására és különböző formájára igen hasznos adalékul szolgálnak. A magyar szakirodalomban publikált adatok után utalunk a délszláv példákra.

4 Már egy 1867-ből származó magyar munka röviden ismerteti a szerb dodola szokást. Hosszas szárazság idején házról házra vezették a dodolát. A dodola mezítelen egyén, akit zöld ágakkal fontak körül. Két társa a következő szöveget énekelte : 0 Dodolo, Dodolo, S ta bi tebi valjalo, Jedna kanta vodice, 1 od Boga kisice. O Dodola, Dodola, Mi kellene tenéked, Egy jó kanna vizecske, Az istentől esőcske. 3 Gunda B.: Ungarisch-südslavische ethnographische Forschungen. In: Ungarische Balkanforschung (Red: Gál S.). Budapest, 1944. 26. 4 Karadzic V. : Zivot i obicaji naroda srpskoga. Beograd, 1957. 61—65. ; Grbic S. : Srpski narodni obicaji i sreza Boljevackog. Srpski Etnografski Zbornik, XIV. 1909. 335—337.; Mijatovic S.: Obicaji spskog naroda iz Levca i Temnica. Srpski Etnografski Zbornik, VII. 1907. 157—160.: Stojilov A. P.: Molba za dazd. Sbornik za narodna