Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
iskolai színjátékok egyes elemei bekerültek a néphagyományba. Bacchus az iskoladrámák egyik kedvelt alakja volt s így joggal vetődik fel a gondolat, hogy vajon nem ezen az úton került-e a néphagyományba. A kutatók részint feltételezik, részint elutasítják a kapcsolat lehetőségét. A Bacchus figurájának iskoladrámából való alászállásaban kételkedem. Főképpen azért, mert aligha lehetne megmagyarázni, hogy Tokaj-Hegyalja községei közül a Bacchus alakja miért csak három település (Mád, Erdőbénye, Olaszliszka) hagyományában volt ismeretes. Az iskoladráma esetleges hatásával azonban kétségtelenül számolhatunk. Ha az iskoladrámákból való alászállást elvetjük, akkor az átvétel, a kapcsolat kérdésében a szomszédos területek felé kell fordulnunk. Mint említettük, bőséges párhuzamot találunk a német és cseh hagyományban. A vonatkozó példákat itt nem soroljuk fel. Ha átvételre gondolunk, nem tudjuk megmagyarázni, hogy milyen úton került a németeken, csehekén, esetleg a szlovákokon át a Bacchus alakja Tok aj-Hegyalj a néhány falujába. A tokaj-hegyaljai szőlőművelés szokáskörének hagyományát ismerve úgy gondolom, hogy az eredet kérdését nem közvetlenül a Bacchus párhuzamok felől kell megközelítenünk. Azok a szokásmotívumok, amelyek Tokaj-Hegyalján előfordulnak, lehetőséget nyújtanak a kapcsolatok szélesebb körű összefüggésére. A szüreti hagyománykör egészét kell áttekintenünk, hogy egy részlethez, egy motívumhoz közelebb jussunk. A Bacchus a tokaj-hegyaljai szőlőművelés szokásaiban csak egy részlet, egy jelenség, amely feltételezi a többivel való kapcsolatot a párhuzamok, s így az eredet tekintetében is. Tokaj-Hegyalján a szőlőművelés szokáskörében találjuk a kerekenforgó bábukat, a táncos kereket. A táncos kerék előfordulására magyar nyelvterületen csak elszórtan találunk példákat. Elsősorban a peremterületeken fordul elő, illetőleg ott, ahol idegen nemzetiségűek élnek. A példák zömében a táncos kerék a Kárpát-medencében élő németek hagyományában ismeretes. Az osztrák, német szokáskörben a Hansl und Greil Puppenpaar gyakori és a kapcsolat tekintetében a figyelmünk e népek hagyománya felé irányul. Ha a magyarországi németek eredete, egykori hazája felé tekintünk,
