Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

2. Az idegen eredetet feltételezve: honnan és hogyan került Bacchus alakja Tokaj-Hegyaljára? Tényleges átvétel történt-e, avagy a szokásgyakorlókkal együtt vált a tokaj-hegyaljai magyar hagyomány részévé? A két kérdés lényegében összefügg. Valójában az egész szokáskörre ki kell vetítenünk ezeket a kérdéseket, hiszen az idegen eredet feltételezésekor a hagyományban nemcsak egy, hanem több hasonló kapcsolatú szokásnak, szokásmotívumnak kell még előfordulni. Erre a Tokaj-hegyaljai szüreti szokáskör több példával szolgál. Szóljunk az elsőként felvetett kérdésről. A szőlőművelés szokáskörének alaprétegét, a kezdeti hagyománykört rendkívül nehéz lenne megállapítani. A kérdésre csak a magyar nyelvterület egészét tekintve kísérelhetjük meg a választ. A negatív adatokból indulhatunk ki. A magyar szőlőművelés hagyománykörében a tokaj-Hegyalján kívül nem találkozunk Bacchus alakjával. Ha a Tokaj-hegyaljaihoz hasonló nagymúltú magyar szőlőkultúrák övezetében Bacchus figurája nem bukkan fel, így pl. az egyébként római kori emlékeket megőrző Pannóniában sem, akkor joggal feltételezhetjük, hogy Tokaj-Hegyalján sem jelent meg a szőlőművelés közösségi szokáshagyományának kialakulásakor Bacchus alakja, azaz tehát, még nem szerepelt a hajdani alaprétegben. Ha ezt elfogadjuk, akkor Bacchust jövevénynek, másodlagosnak, a szokáskör újabb rétegébe tartozónak kell tekintenünk. Ha a kérdéses szokás egy szűkebb közösség hagyományához tartozik, a kutató joggal keresi azokat a tényezőket, amelyek a szokást kialakították, s azokat a feltételeket, amelyek révén a szokás a hagyomány részévé vált. Ha a vizsgált szokás, szokásmotívum nem a hagyomány, nem az adott szokáskör belső fejlődése nyomán alakult ki, akkor a közvetítésre, az átvételre irányul a figyelem. Bacchus figurájának az említett közösségek hagyományába való kerülése az eddigi feltevések szerint két irányból történhetett: 1. iskoladrámák hatására alakult ki; 2. idegen néphagyományból jutott átvétel nyomán a szőlőművelés szokáskörébe. Az iskoladráma hatását a népi dramatikus szokásokra a kutatók már többször érintették. Egyáltalában nem kétséges, hogy az