Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
gabonából készült bábuk összefüggései bizonyos szellemlényekkel stb. Ahol a vízzel való leöntés szokása ismeretes volt, a falun végigvonuló vándoraratók koszorúját és a koszorúvivőt a falu népe megöntözte, függetlenül attól, hogy az az aratók saját közösségében, falujában szokásban volt-e vagy sem. A vándormunkásoknak tehát igazodniuk kellett a munkahely szokásaihoz. A búzakoszorú, a búzaszálból készített különböző díszek formáira, készítési módjára hatással voltak a különböző munkacsoportok. Egymástól eltanultak bizonyos formákat, készítési módokat, eljárásokat. Az átadásra, az átvételre a példákat tovább említhetnénk az aratási hagyománykörből. A példák nyomán felfedhetjük az egyes szokások kapcsolatait, párhuzamait és terjedési irányait. Az eddigiek nyomán a tanulságot már levonhatjuk. A migrációnak rendkívül fontos szerepe volt a mezőgazdasági hagyománykörben. Jelentősége elméletileg is kiemelkedik általában a szokások, a rítusok nagy területen való elterjedésének az interetnikus kapcsolatoknak a vizsgálatában. A személyek migrációja az átadás-átvételt illetően lényegében a szokások migrációját jelenti. Ez gyakran a kolonizációval is kapcsolatban áll. A szokások interetnikus kapcsolatainak vizsgálatában a Kárpát-medence népeinek hagyományában a migráció mellett rendkívül fontosak a kolonizációval összefüggő kutatási szempontok. Idevonatkozóan említünk példát. Tokaj-Hegyalján a szüreti felvonulás jellegzetes alakja a Bacchus, népi elnevezés szerint bakus, baksus.* 1 A szüreti felvonulásokban a magyar nyelvterületen ehhez hasonló figura nem fordul elő. A német nyelvterületen azonban, valamint a cseh néphagyományban bőséggel találunk hozzá hasonló alakokat. A tokaj-hegyaljai Bacchus figurával a kapcsolat, illetőleg az átadás-átvétel, az eredet kérdése joggal vetődik fel, s a vizsgálat során az alábbi kérdésekre kerestük a választ. 1. Bacchus Tokaj-Hegyalján a szőlőművelés hagyománykörének alaprétegébe tartozik-e? 47 A tokaj-hegyaljai példákat részletesebben, s a vonatkozó irodalmat 1. Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen. 1975. 70-92.
