Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

tak, általában igényelték a nyári idénymunkásokat. Az 1848-at megelőző években már nagyarányú időszaki agrármunkás vándorlásról beszélhetünk. Az 1828-as jobbágyösszeírásból kitűnik, hogy pl. Borsod megyéből (Észak-Magyarország) a lakosság szegényebb rétege évről évre levonult az alföldi részekre kaszálásra, aratásra, cséplésre.

44 Ugyancsak 1848 előtt a Somogy megyei (Dunántúl) nagybirtokokra még a Balaton északi partjáról, vagy Szekszárd vidékéről (Tolna megye, Dunántúl) is indultak aratók munkavállalásra.

45 Később, a múlt század második felében, e század első évtizedeiben különösen jelentősnek mondható a magyar mezőgazdasági munkásság belső migrációja. A magyar vándormunkások külön csoportja alakul ki, az ún. summásság. A magyar mezőgazdasági munkások külföldre való vándorlásával kapcsolatban bennünket lényegében az a tény érdekel, hogy a magyar mezőgazdasági munkások a magyar nyelvterülettől távolabbi, illetőleg a szomszédos országokba elmentek időszaki munkára. Nagyobb számú mezőgazdasági munkásság elsősorban Németországba ment. Az 1913-1914. évben Németországban több mint ötezer vándormunkás dolgozott. Kisebb számú vándormunkásról már korábban is vannak adatok. így pl. 1908-ban Elő-Pomerániában Grimmen körzet egyik nagy birtokán magyarországi vándormunkások dolgoztak. Ausztriába Vas megyéből mentek munkavállalásra. Horvátországba és Szlavóniába is mentek időszaki munkások és onnan is érkeztek Magyarországra.

46 Természetesen, ma már nehezen lehetne megállapítani, hogy a külföldön magyarnak nevezett vándormunkások valóban mind magyarok voltak-e. Valószínűleg lehetett ezek között az egykori Magyarország területén élő, származásában idegen, szlovák, ruszin vándormunkás is. Ez azonban a kérdés lényegét nem érinti. Sőt, az a tény, hogy a Magyarország területén élő idegen ajkú lakosság köréből a mezőgaz44 Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába. In: A történeti statisztika forrásai. (Szerk.: Kovacsics J.) Budapest, 1957. 24. 45 Takács Lajos: Aratási szerződések Külső-Somogyból (1837-1849). Népr. Közi., 1962. VII. 1.67. 46 Sárközi Zoltán: i. m. 321.; L. még: Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Budapest, é. n. 144. kk.