Módy György: Képzőművészeti írások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 34. Debrecen, 1978)

Beszélgetés Blattner Gézával - Gyűjteményes kiállítás Debrecenben – Búcsúzás

Blattner Géza Párizsba visszatérve szinte a semmiből teremtette újjá bábszínházát. Állandó helyiséget azonban a fokozatosan emelkedő bérek miatt nem bérelhetett. Kísérleti bábszínházának gazdagítását az utóbbi 12 év alatt is sikerrel folytatta és ebben nagy szerepe volt második, szintén magyar származású feleségének is. A seregnyi franciaországi újító szellemű bábjátékos között továbbra is az első helyen maradt. Szaktársai és a közönség is egyformán megbecsülték és több francia, angol, német és olasz nyelvű szakmunka jelent meg munkásságáról. Közben állandóan festett is, elsősorban akvarelleket és nagyszerű grafikai anyagot egy különleges formában, pergamentre rajzolva tussal és bekaparással. Néhány évvel ezelőtt Boulogne sur Seine-ben telepedett le saját házában, melyet hétvégenként Párizsból kijárva saját és felesége keze munkájával épített. Itt kis kiállítótermet is rendezett be magának, ahol újabb és újabb termését mutatja be. Témáiban helyet kap még a visszaemlékezés Magyarországra, Debrecenre, de elsősorban a francia vidéki tájat szólaltatja meg, az egyszerű emberek munkás, küzdelmes, de békés és szép életét. A parasztokét, halászokét, a vidékről a nagyvárosba munkába járó proletárokét. A kis falu szomszédságában lakott valamikor Van Gogh s a falu polgármestere tréfás-komolyán mondta Blattner Gézának első ott rendezett kiállításakor, hogy most már ők is dicsekedhetnek valakivel, nemcsak a szomszéd helység. A nyarat a Baleári szigetek egy kis falujában, Ibizán tölti, itt különösen sokat fest. Franciaországi és külföldi sikerei után Blattner Géza, több mint 75 bábdarab szerzője, 40 évi bábjátékos munkásság végére tett pontot, hogy ezentúl időlegesen el-elhanyagolt festészetének szentelje hátralevő életét. Művészi tapasztalatokban gazdagodva így került vissza a festő Blattner a bábjátszáson keresztül újból a piktúrához. Furcsa pályafutás. Tele örömmel és küzdelemmel. Az igazi művész örömével és küzdelmével. Jövőre — ötvenesztendős érettségi találkozójuk lesz Debrecenben — feleségét és kislányát is szeretné elhozni. Tervei felől érdeklődve elárulja, hogy mutatóba és ajándékba három képét hozta el a Déri Múzeumnak, és nagyon szeretné, ha a télen Debrecenben, pályakezdésének városában mutatkozhatna be gyűjteményes kiállításával. * * * Az 1960-ban tervbe vett kiállítás Debrecen megyei Városi Tanács és a Déri Múzeum közös rendezésében valósult meg. Sajnos a művész debreceni gyűjteményes kiállítása megnyitásán személyesen nem tudott jelen lenni. A város és a múzeum vezetőségéhez, valamint a megnyitó közönségéhez intézett levelét e sorok írója olvasta fel. Úgy érzem, nem lesz haszontalan e levelet itt egészében közzétenni, elsősorban azok részére, akik Blattner Géza 1961. február 12—26. között bemutatott tárlatát nem láthatták. „Hogy mit jelent Debrecenben születni, ott nevelkedni, megérezni, magábaszívni és szerte vinni a széles nagy világba egy kis darab magyar föld színét és zamatját, életem és főleg művészi munkásságom igazolják legjobban. Már ifjúkoromban érdekelt a mi nagy alföldi városunk sajátos népe, környezete és ennek egyedülálló légkörét kíséreltem képeimben lerögzíteni. Ezt az atmoszférát kerestem volt a múlt nyáron, amikor 40 évi távollét után pár napra hazalátogattam.