Módy György: Képzőművészeti írások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 34. Debrecen, 1978)

Maghy Zoltán művészetéről

2. kép. Maghy Zoltán: Nagymarosi házak, 1927, olaj természeti szépségei ihlette alkotások eddigi oeuvre-jében jelentős helyet foglalnak el. A két-három színnel megoldott sejtelmes és mégis valóságélményt adó Holdfényes Hortobágy (1928), a táj embernemzavarta csendjét és meghittségét sugárzó Nádas (1928). Az akkor még a maguk saját kisvilágának ősi rendjében élő rideg pásztoremberek markáns figuráit is egyéni színvilágában és formanyelvén fejezi ki, — Hortobágyi pásztor (1928), Hortobágyi juhász (1928). 1929-től néhány rövidebb ideig tartó távollét, párnapos külföldi út kivételével szülővárosában él. Önmagát legyőzve vállalta a családi birtok kötötte életformát s választotta a vidéki művész sok megpróbáltatást, meg nem értést és csalódást is tartogató életét. Sorozatosan és sikeresen kiállít a Nemzeti Szalonban, majd a Műcsarnokban (1929, 1932—1938), de nemhogy a fővárosba törekedett volna, még a közeli Debrecen vonzását is legyőzi. Első gyűjteményes kiállítását 1930-ban otthon rendezte meg. Egyéni stílusa az 1929—39 2* 19