Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
I. A falutól a városig
Csépány és Környe községekben levő részbirtokok. Az Ómarján élő család innen irányíthatta széles kiterjedésű birtokainak gazdálkodását. 14 A Dózsa parasztháború idején a parasztokat legyőző nemesek között felbukkanó Lukács már Kismarjai előnevet visel. 15 Hasonlóképpen az a Luca, vagy „Lucas de Kysmariay", aki 1521-ben a szomszédos Thorday György Tar István nevű jobbágyát birtokára csalogatta. 16 A Kismarjai előnevet különben kb. 1476 óta használja a család mindaddig, míg az Ártándi Pállal és Balázzsal kötött szerződés értelmében a család kihaltával előbb Ártándi Kelemen, majd ennek magvaszakadtéval az ugyancsak Ákos nemből származó, valószínűleg az Ómarjai család vérszerinti leszármazottjának tekinthető Bocskai család a falu földesura. 17 A Bocskai család eredetét legendák övezik. 18 A XVII. század elején több forrásban felbukkanó legenda szerint 1222 körül élt Micbán — akit Simon szlavóniai bánnal azonosítanak : — felesége megszégyenített egy szegény asszonyt, akinek hármas ikre született. Később azonban ő maga hét fiúgyereket szült egyszerre, s hogy ezt ura előtt eltitkolja egy kivételével el akarta őket veszejteni. Ura azonban megtudja s titokban gondoskodik a hat gyerek felneveltetéséről. Állítólag a harmadik ezek közül Dienes, a Bocskai család őse. 19 A legenda felvidéki és erdélyi elterjedése mellett Kismarjában is élt s ezt jegyezte fel Habókai Márton kismarjai nótárius 1795-ben iskolai használatra írt kátéjában. 20 Annyi bizonyos, hogy egy „uxor Micbán" feliratú sírkövet a kismarjai templom átépítésekor (valószínűleg 1805-ben) megtaláltak, s azt kb. 1944-ig a községházán őrizték. 21 Bár 1890-ben Karácsony János bizonyítja, hogy a mondabeli Mich Bánnak semmi köze nem lehet a Bocskai családhoz, 22 a megtalált sírkő bizonyítja, hogy Micbán család élt Kismarján s nem lehetetlen, hogy ezek ősei lehettek az Ákos nembeli Ómarjai—Kismarjai előnevet viselő Lukácsoknak, akik közt a XVI. század elejétől a Bocskai név is feltűnik. 23 Mint korábban láttuk, a váradi püspökség, illetve a korabeli pápai tizedjegyzékek szerint Kismarja ebben az időben az ugyancsak Ákos nembeli Ómarjai család birtoka. 24 A Kállay Ubul-féle leszármaztatás azonban 1353-ban megszakad, így valójában nem tudjuk a családot azonosítani az 1524-ben feltűnő Bocskay Lukáccsal, aki az Ártándiakkal a korábban említett szerződést megkötötte. 25 De nem vezet el a leszármaztatási táblázat a Micbán családhoz sem, akinek János nevezetű tagja — Nagy Iván szerint — 1399-ben a Zemplén megyei Bocskó nevű falujáról a Bocskai nevet állítólag felvette. 26 De hiába keressük e táblázatban azt a Bocskay Péter fia Istvánt is, akinek 1414-ben Zsigmond király nemesi címert adományozott. 27 Az armalis szövege nem utal az adományozott érdemeire. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy ez az 1414-es címer nem azonos, de bizonyos jegyeiben rokon a Csergheö-féle katalógusban közölt, állítólag 1418-ban, ugyancsak Zsigmond által adományozott címerképpel. 28 Kénytelenek vagyunk tehát tudomásul venni, hogy a Micbán—Ómarjai — Bocskai családokat összekapcsoló láncszemek mai napig bizonytalanok. Nem tudjuk biztosan, hogy a Bocskai család azonos-e a Kismarját ősidők óta bíró Ómarjai családokkal? S nem tudjuk azt sem, ki volt és mikor élt az a bizonyos • Micbán, akinek sírkövét pár évtizeddel ezelőtt a kismarjai községháza tornácán láthattuk? így azt sem tudjuk bizonyosan, hogy e Micbán beletartozott-e azoknak az ősöknek a sorába, akikről maga a fejedelem írta, hogy testeik itt, a templom alatt nyugosznak. 29 Annyi azonban bizonyos, hogy 1552-ben Kismarja Bocskay György birtoka, ahol az összeírok szerint az egész falut, összesen 11 portát ő bírta. 30 Tudnunk kell, hogy ebben az időben egy porta egy lakóházat jelentett, minden hozzátartozó lakójával és telektartozékával együtt. 31 Bár a XVI. században a Bocskaiakat már „a sógorság-komaság évszázadok alatt
