Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

hívhatták a figyelmet. Gyakori jelenség volt, hogy a házasulni készülő legény egyszerűen elindult „leány nézni". Vasárnap délelőtt — ha módja volt hozzá lóháton, ha nem, gyalog — átment a kijelölt faluba, ott felkereste közeli vagy távoli ismerősét, náluk „beszállásolt", s kezdett érdeklődni; van-e hozzávaló leány a faluban? Ezután az ajánlott leányokat sorra megnézte, amikor a templomból jöttek kifelé. Amelyik legjobban megtetszett, azt ebéd után meglátogatta. A falu gyors hírközlő eszközei útján akkorra már rendszerint a leány is hírt szerzett a fiú érkezéséről s attól függően fogadta, ahogy tetszett neki. A legény rövid kitérő után rendszerint minden kertelés nélkül megmondta, hogy mi járatban van. A végleges választ természetesen későbbre halasztották s maga az ismerkedés, leánykérés, házasságkötés a szokásos formaságok mellett történtek. A faluk közötti ismerkedéseknek fontos színterei voltak a vásárok. Kismarjában évente három országos vásárt tartottak, de elég népesek voltak a hétfői heti piacok is. A környék legnagyobb vásárai azonban Váradon és Debrecenben zajlottak. A vásári ismerkedések gyakran folytatódtak azzal, hogy a legények felkeresték otthonaikban azokat, akiket itt kiszemeltek. A térképen megjelölt körzet ismerkedési, lakodalmi szokásaik sok hasonlóságot mutatnak. így a faluk exogám körzetei egyúttal a néphagyományok regionális körzeteit is képviselik. A természetes szaporodás mértéke összefüggésben van azzal is, hogy általában milyen életkorúak kötnek házasságot s azzal is, hogy az egyik házastárs halála esetén mennyire gyakori az újraházasodás ? Az első házasságra lépők életkora a következőképpen oszlik meg: 4. sz. kimutatás A házasutók életkora 1700—1800 1800— 1900 1900 Éves féffi nő férfi nő férfi nő %-ban 16 5 8 — 7 17 5 il 10 18 I 10 î 21 î 22 *9 I 16 6 13 5 17 20 2 17 5 18 6 19 21 Î 9 6 7 7 8 22 5 8 5 6 4 7 23 1

1 6 15 6 17 4