Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

IV. A népi kultúra változásai

ételeket főztek, estéjén bált rendeztek. Dec. 24-én este jártak a kántálok, akik vallásos énekeket énekeltek s ezért pénzt, kalácsot kaptak. Ünnep első és második napján jártak a betlehemesek. 46 A szilveszteri kongózás emléke nálunk szintén el­tűnt. Ujabban ilyenkor is bált rendeztek s újév reggelén az ismerősök köszöntöt­ték egymást. Mind karácsonykor, mind újévkor házalni csak a cigányok jártak, akik jókívánságaikért kalácsot s apró pénzt kaptak. Az esztendő jeles napjai voltak a névnapok. Ezek közül azonban csak azokat ünnepelték, amelyek az őszi-téli időszakra estek, ősszel kb. Mihály nappal kezdődtek a névnapozások és kb. József, esetleg György napig tartottak. Ekkor sem volt divat az ajándékozás. Akit felköszöntöttek, az borral, pálinkával, tésztával kínálta meg vendégeit. 47 Ne feledkezzünk meg a legközönségesebb ünnepnapokról, a vasárnapokról. E na­pon már kb. 10 éves kortól fölfele legalább egyszer illett elmenni templomba. Délután a lányok sétáltak, a legények, férfiak kocsmába mentek, ott kugliztak, beszélgettek. Nyári vasárnapokon rendezték a táncolókat a kert alatti gyepen. Ilyenkor a fiúk zenészt fogadtak, összeölelkezve vagy külön-külön táncolva vo­nultak a tánchelyre, s az oda gyülekező lányokkal néhány órát táncoltak. Az idő­sebbek a kiskapuba, a lócára ültek ki, itt figyelték a fiatalokat s beszélgettek. A gyerekek, serdülő fiatalok a falu melletti gyepen különböző társasjátékokat játszottak (szenes tőke, cicázás, laptázás, tekézés stb.). 48 Az emberi életkor jelentősebb fordulóit itt Ís megünnepelték. Ezekről ko­rábban már szóltunk. Vannak viszont olyan szokások, melyek egy-egy élet sza­kaszra jellemzőek. Ezekről vázlatosan megemlékezünk. Gyermekkor. A csecsemő első lépéseit a szülők felügyelete mellett tette meg, de szívesen bizták a gyerek felügyeletét az idősebb testvérekre. Ezért a gyerek szokásainak kialakulásában a szülők akarata mellett az idősebb testvéreknek nagy szerepe volt. A gyerek értelmi nevelésével a szülők nem igen foglalkozhattak, ezért az tekinthető általános tendenciának, hogy ilyen értelemben a nagyszülők közreműködése válik elsődlegessé. Itt is érvényes az az általános megfigyelés, hogy gyerekek közvetlenül nem a szülőktől, hanem a nagyszülőktől tanulják meg a hagyományokat s ezek gyakorlásában idősebb testvérei, játszótársai működnek közre. Már a 2—3 éves gyerek ott csetlett-botlott a 8—10 évesek között s átvette azok szokásait. Igaz, a nagyobbak nem szívesen vonták be a játékokba a kisebbe­ket, de a kicsik így is megtanulták s lassan belenőttek a játékokba. 49 Közkedvel­tebb gyermekjátékok: Hllintázás. A nagyobb gyerekek faágra hosszú, lelógó kétágú kötelet kötöttek, rá deszka ülőkét helyeztek. Fiúk, lányok együtt, de főként lányok szerettek hilin­tázni. Ha ketten voltak, egyik hajtotta. Ha többen voltak, az időt hilintázó versi­kével mérték. Minden lendülésre egy-egy metrumnyi versikét mondtak s mikor a versnek vége lett, át kellett adni a helyét másiknak. Megegyezhettek abban is, hogy kettőt, vagy hármat ül valamelyikük, ez azt jelentette, hogy annyiszor mond­hatta el a versikét. Egy ilyen vers : Egy üveg alma, Két üveg alma Tíz üveg alma, Tíz, tíz, tiszta víz

Next

/
Thumbnails
Contents