Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
communizmus alatt a communista eszméktől áthatva teljesen azok szolgálatába állott". 201 Rajta kívül 8—10 lelkes kommunista vezette a község forradalmi mozgalmait. 202 Igen nehéz megítélni az utópisztikus ideológiát hordozó Váradi Lajos férfiszabó, a kevésbé szilárd Balogh Jenő asztalos magatartását, éppen úgy, mint a józan bölcsességű Bátori István, Mázló Árpád, Tarcsi Károly, Sinyi István és még mások cselekedeteit, akik nem voltak képzett marxisták, de ösztönös fellépéseik előre vitték a forradalom ügyét. Legfontosabb ezek közül az 1919 február 26-i esemény volt, amikor a kismarjai szegény emberek, fentiek vezetésével elfoglalták a nagykerekei Csáky örökösöknek a Büglerek kezére került tanyáját, minden felszerelésével együtt. 203 A Bihar megyei földfoglaló mozgalom részeként végrehajtott forradalmi tett elsősorban a volt uradalmi cselédeknek igyekezett a földet kiosztani, erre azonban már nem kerülhetett sor, hiszen közismert, hogy a földreform körüli huzavona, majd a Tanácsköztársaság XXXVIII. számú rendelete megakadályozta az elfoglalt földbirtokok felosztását. Kismarjában a direktórium — Váradi Lajos elbeszélése szerint — április elseje körül alakult, de már április 20. körül bejöttek a románok. E kb. három hét alatt Jurányi János igyekezett kézben tartani a direktórium irányítását. Azonban energiáját főleg a vörös hadsereg szervezése kötötte le. Nemcsak Kismarjában toborzott, hanem járta a szomszédos falvakat s gyűjtötte a jelentkezőket. De ezzel egy időben agitált az agrárproletárok érdekében. Kijelentette, hogy nem kell többet földbérletet fizetni. Aki már kifizette, az követelje vissza. Megszűnt az egyházi kötelék, a csendőrség már nem parancsol. Jurányi a Tanácsköztársaság bukása után a románok által megszállt területen próbált bujkálni, majd beállt katonának. De 1922 május i-én egy csendőr felismerte, rögtön elfogta s a kismarjai börtönbe záratta. Innen azonban megszökött. Később újra elfogták s 1922. jún. 21-én úgy szabadult, hogy rendőri felügyelet alá helyezték. 204 Jurányi később úgy igyekezett a rendőri felügyelet alól menekülni, hogy magát elmebetegnek tetette. 205 A két világháború között meglevő, sőt növekvő társadalmi feszültség már nem kaphatott szervezeti formát. Váradi Lajos lakásának titkos bejáratú szobájában a szociáldemokrata párt legális címszava alatt tartották összejöveteleiket a „tizenkilencesek" s azok a fiatalok, akik hittek ezekben az eszmékben, s várták a szocializmus győzelmét. Itt rendszeresen találkoztak a volt kommunisták és a szociáldemokraták, de — bizonyára a fokozott csendőri felügyelet miatt, talán mert elszakadtak a mozgalom központi irányításától — sohasem léptek az aktív cselekvés színterére. Elképzeléseik meglehetősen utópisztikus jegyeket öltöttek: hittek a szocializmus békés eljövetelében. A falu mint egy szektát tartotta őket számon. Az 1930-as években a szomszédos uradalmakban aratóbér harc, s a képviselőválasztások alkalmával feszülő indulatok mögött már nem a tizenkilences veteránokat találjuk, hanem egy újonnan kibontakozó spontán mozgalmat. E feszültség 1936 után a földszerző akciók, a javuló munkalehetőségek hatására csökkent. De ugyanakkor az elnyomott tömegek öntudata erősödött, így 1944 őszétől valóban ez az új réteg vehette kezébe a falu irányítását. A társadalom rétegződését azonban ilyen kis eltéréseket mutató közösségben nem lehet csupán a vagyoni kategóriák alapján meghatározni. Hiszen a paraszti kategóriák felső határán élők és a törpebirtokosok életformája között nincs olyan távolság, hogy az kibékíthetetlen ellentétek forrása lehetne. Mint láttuk, a kis vagyon nem jelentett társadalmi biztonságot. Hiszen a vagyon gondozása, fenntartása állandó készenlétet, fegyelmezettséget s mindenekelőtt szívós munkát igényelt. Aki gyengesége, betegsége, vagy más emberi fogyatékossága miatt a
