Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Jegyzetek

JEGYZETEK BEVEZETŐ 1. Görög Demeter, Debreceni Szemle 1938. jan. febr, 37—44. A levelek szövegét is innen közöljük. 2. Márton József: Görög Demeter ts. k. udvari főnevelő, aranykultsos és udvari tanátsos hazánkfiának, sz. István apóst, magyar király rendje közép keresztes vitézének, több külföldi és magyar tudós társaság tagjának életleírása, és a magyar literatura előmozdítása által, valamint a nevelés pályáján szerzett érdemei. Kiadta .. . professor. Bétsben Nemes Haykul Antal betűivel, 1834. A hivatkozásoknál: Márton. 3. Magyar irodalomtörténet (szerk. Sőtér István) III. 1965. 20. GÖRÖG DEMETER CSALÁDJA, ÉLETŰT JA, KAPCSOLATA A DOROGIAKKAL 1. Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében, Debrecen, 1926. 52. 143—144. 2. Márton 7. 3. Kállay Ferenc emlékbeszéde, A Magyar Tudós Társaság Évkönyve II. Buda. 1835. 179. 4. Hajdúdorognak 1740-ben 2430, 1774-ben 3115 lakosa volt. Hajdúdorog története (szerk. Komoróczy György) Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 13. (szerk. Dankó Imre) Debrecen, 1971. 57. 67. 5. Bacsinszky András (1732—1809) Előbb segédlelkész Dorogon, majd plébános, később esperes, főesperes, 12 évi szolgálat után kanonok s 1772-ben munkácsi püspök. A dorogi főesperességet 1771-ben Mária Terézia a munkácsi püspökség fennhatósága alá helyezte. Bacsinszky kezdetben mint munkácsi püspök Dorogon székelt, csak 1776-ban helyezte át a királynő a püspökség székhelyét Ungvárra. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után az ungvári templomot, iskolát, könyvtárral együtt a görögkatolikus püspök rendelkezésére bocsátotta. Bacsinszky 1777-ben valóságos belső titkos tanácsos lett és főrendiházi tag. Az 1790-i országgyűlésen részt vett s ahogy Görög Demeter lapja közölte, mint legtekintélyesebb főpap az egri érsek mellett foglalt helyet. (III. 1790. 220.) 1809-ben halt meg. 6. „A főhercegnénak ajánlott Tánc Nótáknak e volt a címjek: Contredanses Hongroises pour la Clavecin présentées à Son Altesse Royale Madame l'Archiduchesse Elisabet, à l'occasion, qu'Elle parut avec Son Altesse Royale Monseigneur 1' Archiduc, en habit Hongrois à la Redoute ce 31 Janv. 1788. Par un Masque Hongrois." (II. 208. 1790. febr. 12.) 7. Mai közönségünk Erzsébet főhercegnő alakját Németh László II. József című színdarabjából ismeri. Görögék lapja az ő és a király élete utolsó napjainak eseményeiről részletes tudósításokat közölt: „Adták volna (ti. az Egek) hogy ama mindeneknek szíveket magához vont, okos, szép, jó — de már csak néhai hercegasszonyról Erzsébetről se kellene ily véletlen szomorú történetet írnunk: Megholt Erzsébet főhercegasszony Ferenc főhercegnek kedves hitvese. — De már ez megvan. Rajta fordítást tenni nem lehet. — Szerdán reggel kezdette érezni a megboldogult H. asszony közelgető szülésének fájdalmait, azért is reggeli 6 órakor kitétetett a szentség az udvari templomban. Estve 10 óra tájban elszülte, amint akkor hallottuk, szerencsésen méhének gyümölcsét, egy H. asszonykát. Másnap azaz csütörtökön