Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Jegyzetek

reggel megjelenünk az Udvarban: hát mely nem igen képzelt hír hatja fü­leinket! Megholt a főhercegnél — oda Lett sok kínjai között reggeli 7 óra tájban. — Kettős érzékenység harcolt ezen gyászos hírnek hallása után szi­vünkben, úgymint mély szomorúságnak és eleven örömnek érzékenysége. — Fájlaltuk, s fájlaljuk most is Erzsébet főhercegasszonynak halálát, de ör­vendeztünk, midőn szemlélhettük hazánk drága kincsének a Magyar Koro­nának Buda vára felé lett pompás elindulását." (II. 227—228. 1790. febr. 19.) „Midőn megértette II. József Erzsébet főhercegasszony halálát, így szólott: Hát ugyan ezt is meg kellett érnem életemben! — A volt az Ég végezése, hogy megérje II. József Erzsébet hercegasszony halálát, de nem eltemette­tését. Nem tölt egészen 48 óra belé, a h ere eg asszony kimúlása után, hogy megszűnt II. József is közöttünk a lenni, aki volt. Tudnillik a hercegasz­szony ezen folyó hónapnak 18-dikán reggeli 6 órakor végezte életének rö­vid pályáját, II. József pedig 20-dikon, reggel hatodfél órakor bizonyította meg példájával, hogy ámbár sokat bízott is reája a Királyok Királya: ugyancsak mégis ember volt: megholt. Ekként kettős gyászba borult a bécsi Udvar, mert egyszerre két nagy halott feküdt annak palotájában. — Mely elmét háborító és szívet sebhető esetet inkább lehet érezni, mint voltakép­pen kimagyarázni." (II. 241. 1790. febr. 26.) A Németh László darabjában szereplő Chanclos grófnérói ezeket írták Görögék: II. József ,,Írásban búcsúzott özvegy Lichtenstein grófnétól, a megboldogult főhercegné gondviselőjétől.... Ennek a főhercegné körül el­követett hív gondoskodásáért 10 ezer forintot adott ajándékba. A főherceg­né pedig odaajándékozta neki halálakor a maga ezüstből készült füsülködő asztalát más ezüst edényekkel együtt." (II. 244—245. febr. 26.) 8. Gálos Rezső alaposan elemzi ezt a helyzetet Bessenyei György életrajzában Bp. 1951. 26—39. 9. Fenyő István Kisfaludy Sándor monográfiájában szól róla (Irodalomtörté­neti Könyvtár 6. (szerk. Sőtér István) Bp. 1961. 38—42. 10. István helyett a Sámuel az emlékező tévedése lehet. 11. A nemeslevélre biztosan a kamarásság elnyeréséért volt olyan sürgősen szükség. 12. Bekk Pál (bökönyi) Téglás és Nyirbakta birtokosa, a Bárczay családba való beházasodással került erre a tájra, leánya Dégenfeld Imréhez ment felesé­gül. Görög Demeter jó viszonyban volt vele, akinek a császárvárosban gya­kori látogatása szoros kapcsolatot jelentett a szülővárossal. Nánási Oláh Mihály 1790-ben a hajdúkerület főkapitánya. Hajdúnánáson lakott. 13. Bizonyára a hajdúkerületi főkapitányságról van itt szó. Ezzel kapcsolatban többet nem ismerünk. Űgy látszik, hogy Orosz András szerette volna Gö­rög Demetert ebben a tisztségben otthon üdvözölni. A kerület főkapitánya 1790-től 1809-ig Jabloncai Pethes János volt, akinek munkásságáról Görög Demeter elismerően nyilatkozott a lapjukban s részletesen ismertette pá­lyáját: ,,Megfosztatván a Ns Hajdú Városok T. Szabolcs vármegyében lett kapcsoltatásokkal előbbeni és legelső felállásoktól fogva gyakorlott kapitá­nyok által való igazgatásoknak módjától, minekutána a közelebb múlt esz­tendőben régi állapotjokra visszahelyeztettek volna: ezen szabad válasz­tásnak jussával, mellyel eleitől fogva mind ezideig szakadatlanul éltek. T. Jablonczay Petes János urat választották magoknak kapitányoknak. Mely eránt a felséges Cs. Kir. Udvarnak alázatos jelentéseket megtévén, a midőn a mostan folyó és már vége felé lévő országgyűlésen az említett városok­nak egyéb dolgaik eránt is végezések tétettek, méltóztatott egyszersmind ö Felsége a T. úrnak hívséges szolgálatait és azok által szerzett érdemeit ke­gyelmesen méltó tekintetbe venni, nevezetesen: hogy a T. Szabolcs várme­gyei Subalternum Judiciumnál rész szerént első asszesszori, rész szerént prézesi hivatalát dicséretesen folytatta, ez előtt pedig ugyancsak Hajdúvá­rosokban 25 esztendők elfolyása alatt külömb külömbféle közönséges szolgá­latokban, utóbbi esztendeiben pedig vice-kapitányi hivatalban magát annyira megkülömböztette, hogy ily sok esztendők alatt véghez vitt hívséges szol­gálatára nézve, a kir. udvarnokok (Aulae Familiäres) számok közibe való bevétetésre is érdemesnek ítéltetett, mind ezen előszámlált érdemeire néz-

Next

/
Thumbnails
Contents