Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Utóélete

Ezeknek meggondolása bátorított engemet néhai boldogult Görög Demeter hazánkfia életrajzának kiadására, akivel 32 esztendei szoros esmeretségben, bizonyos tekintetben pedig öszveköttetésben lévén, szeretett kedves hazájának javára fáradhatatlanul munkálódott nemes lelkét közelebbről esmérni szerencsém volt. Különösen kötelez engemet ezenkívül a dicsőült eránt viseltetett háládatosságom, hogy emlékezetét kitündöklő érdemeinek előszámlásása által fentartani igyekezzem.Az érdemek előszámlálása után könyve végén Görög emlékének megőrzésére javaslatot tett: »Gondolora vévén mind ezekből a boldogultnak hazája javára intézett buzgó fáradozásait s azok által szerzett érdemeit, valóban méltó volna az ő emlékezetét hazafiúi indulatból a maradéknak általadni. Ö legelső nemes törekedését nemzeti magyar nyelvünk gyarapítására, hazánk két kebelében terjesztésére, s virágzása siettetésére fordítván; leginkább kitüntetnénk érdemeinek megesmérésében jó indulatunkat, ha az ő emlékezetét ugyan ezen tárgyak gyarapítása által igyekeznénk fenntartani. Erre nézve : Minthogy a Bécsi cs. k. Univerzitásnál a magyar nyelv rendkívüli professzora még eddig fizetés nélkül vagyon, ugyan itt pedig az olasz és cseh nyelvek rendk. professzorai e végre alapított fundusból fizettetnek, bátorkodom a két testvér haza előtt alázatosan esedezni, hogy itt a magyar nyelv tanítója székét szabadtetszésű ajánlások által megalapítani méltóztassanak, melly az elhunyt hazánkfiának emlékezetére azontúl Görög Katedrájának neveztethessék. Valamint dicsőségére válik nemes gondolkodású nemzetünknek, még a külföld előtt is, ha az, hazai nyelvünk ügye mellett buzogván, a fejedelmi fővárosban egy illyen intézetet alapítand; éppen olly célerányos és hasznos leend az, nagy számú magyar születésű ifjainkra nézve, ha itt a magyar nyelvet a cs. k. Univerzitásban ingyen tanulhatják, akik t. i. vagy azért mivel szüléik, mint hivatalviselők kötelességből Bécsben laknak, vagy pedig tanulás és magok tökélletesítése végett mint mívészek, mesterségtanulók sat. tartózkodnak itten, hogy hazájoknak idővel annál hasznosabb szolgalatjukra lehessenek. Tudván mennyire szíveken fekszik hazámfiainak anyai dicső nyelvünk terjesztése, kételkedni sem merek abban, hogy nemzetünk kebelében elegen ne fognának találtatni, kik általlátván az én alázatos kérésemnek fontosságát, készek lesznek egynehány forintból álló summácskának ajánlása által egy tőkét alapítani, mellynek kamatjából egy professzora nyelvünknek Bécsben illendő fizetést nyerhessen." (Márton 5—6, 34—35.) 1834. november 8-án Márton munkájának alapján készített emlékbeszédében tisztelgett Görög Demeter emléke előtt az Akadémián Kállay Ferenc, az új generáció tagja, Kölcsey osztálytársa és barátja, kora elismert tudósa. Érzelmeinek megvallásával kezdte beszédét: »Gyerek voltam még. mikor már Görög Demeter neve tisztelettel lebegett számon, felserdült koromig mind nőtt ez a tisztelet, most pedig az emberkorban szeretettel rokon hálás érzetek kapcsolják ahhoz magokat. Kedves érzések lepik meg az embert, valahányszor derék hazafiak megfutott pályájokról kell elmél-