Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Görög Demeter családja, életútja, kapcsolata a dorogiakkal

GÖRÖG DEMETER CSALÁDJA, ÉLETÚTJA. KAPCSOLATA A DOROGIAKKAL A Görög-család Erdélyből került Dorogra, a hajdúvárosba, ahová Bocskai István a nem protestáns és nem magyar anyanyelvű hajdúkat te­lepítette le. Görög másképpen Zilahy vagy Tarnovay István II. Rákóczi Györgytől kapott címeres nemeslevelet 1650. április 7-én, s azt Közép­Szolnok megye közgyűlésén hirdették ki. 1 Hogy a Görög név a foglalko­zástól (kereskedő) vagy a görögkeleti vallástól vette-e eredetét, ma már nem lehet megállapítani. Azt sem tudjuk, hogy Erdélyből miért telepedett át a család a hajdúvárosba, de az első hajdúösszeírásban (1702) már a ne­mességszerző fiai közül Mihály szenátor Dorogon, s ott lakik testvére Demeter is. Demeter fiágon kihalt, de Mihály leszármazottai máig ott él­nek. Mihály szenátornak volt a fia Demeter, a kultúrpolitikus édesapja, aki előbb szenátor, majd a nemesek hadnagya volt Dorogon. Felesége a város egykori hadnagyának, Tóth Fülepnek a leánya, Tóth Sára volt. Eb­ből a házasságból öt gyermek született: Márton, Mihály, Anna, Mária és Demeter, aki Dorogról Bécsbe került. Görög Demeter Dorogon született a bécsi magyar testőrség megalapí­tásának évében, 1760-ban, február elsején- (más adat szerint november 4-én ;i ). A kis hajdúvárosban' 1 szülei a tekintélyes emberek sorába tartoztak, s a legkisebb fiúnak, Demeternek a tehetségét hamar észrevette a dorogi plébános, majd esperes és munkácsi püspök, Bacsinszky András 5 s rábe­szélte a szülőket gyermekük továbbtaníttatására. így került a debreceni református kollégiumba s ott végezte az alsó grammatikai osztályokat. A gimnázium V—VI. osztályát már Ungváron folytatta 1776—1779-ig, ahová az addig Dorogon székelő munkácsi püspök Mária Terézia rendelete értel­mében költözött, s magával vitte tanulmányainak továbbfolytatására a te­hetséges Görög Demetert. Ungváron papnevelő intézet működött. Volt gaz­dag könyvtár, amely nagy segítséget nyújtott az ottan tanuló ifjak szelle­mi fejlesztésében. Görög Demeter Bacsinszky András tanácsára nem papi, hanem világi pályát választott, s 1779—1783 közt a nagyváradi jogakadé­miára ment tanulmányainak folytatására. 1783-tól szintén patrónusa tanácsára, ki már ekkor valóságos belső titkos tanácsos volt, Bécsben folytatta és fejezte be jogi tanulmányait. A jogi tanulmányok mellett a bölcsészeti tudományok is nagyon érdekelték s ismereteit Bécsben Zeilern professzor, a kiváló jogász segítségével mind jobban kifejlesztette. Bacsinszkynak terve volt vele, s az ő javaslatára a „törvények tanulá­sának" befejezése után 1787-ben a magyar királyi kancelláriához folya­modott, hogy ott mint írnok helyezkedjen el. Kérését azonban azzal utasí­tották vissza, hogy „írása nehezen olvasható". Görög ekkor hozzákezdett

Next

/
Thumbnails
Contents