Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Görög Demeter családja, életútja, kapcsolata a dorogiakkal

GÖRÖG DEMETER CSALÁDJA, ÉLETÚTJA. KAPCSOLATA A DOROGIAKKAL A Görög-család Erdélyből került Dorogra, a hajdúvárosba, ahová Bocskai István a nem protestáns és nem magyar anyanyelvű hajdúkat telepítette le. Görög másképpen Zilahy vagy Tarnovay István II. Rákóczi Györgytől kapott címeres nemeslevelet 1650. április 7-én, s azt KözépSzolnok megye közgyűlésén hirdették ki.

1 Hogy a Görög név a foglalkozástól (kereskedő) vagy a görögkeleti vallástól vette-e eredetét, ma már nem lehet megállapítani. Azt sem tudjuk, hogy Erdélyből miért telepedett át a család a hajdúvárosba, de az első hajdúösszeírásban (1702) már a nemességszerző fiai közül Mihály szenátor Dorogon, s ott lakik testvére Demeter is. Demeter fiágon kihalt, de Mihály leszármazottai máig ott élnek. Mihály szenátornak volt a fia Demeter, a kultúrpolitikus édesapja, aki előbb szenátor, majd a nemesek hadnagya volt Dorogon. Felesége a város egykori hadnagyának, Tóth Fülepnek a leánya, Tóth Sára volt. Ebből a házasságból öt gyermek született: Márton, Mihály, Anna, Mária és Demeter, aki Dorogról Bécsbe került. Görög Demeter Dorogon született a bécsi magyar testőrség megalapításának évében, 1760-ban, február elsején- (más adat szerint november 4-én

;i

). A kis hajdúvárosban'

1 szülei a tekintélyes emberek sorába tartoztak, s a legkisebb fiúnak, Demeternek a tehetségét hamar észrevette a dorogi plébános, majd esperes és munkácsi püspök, Bacsinszky András

5 s rábeszélte a szülőket gyermekük továbbtaníttatására. így került a debreceni református kollégiumba s ott végezte az alsó grammatikai osztályokat. A gimnázium V—VI. osztályát már Ungváron folytatta 1776—1779-ig, ahová az addig Dorogon székelő munkácsi püspök Mária Terézia rendelete értelmében költözött, s magával vitte tanulmányainak továbbfolytatására a tehetséges Görög Demetert. Ungváron papnevelő intézet működött. Volt gazdag könyvtár, amely nagy segítséget nyújtott az ottan tanuló ifjak szellemi fejlesztésében. Görög Demeter Bacsinszky András tanácsára nem papi, hanem világi pályát választott, s 1779—1783 közt a nagyváradi jogakadémiára ment tanulmányainak folytatására. 1783-tól szintén patrónusa tanácsára, ki már ekkor valóságos belső titkos tanácsos volt, Bécsben folytatta és fejezte be jogi tanulmányait. A jogi tanulmányok mellett a bölcsészeti tudományok is nagyon érdekelték s ismereteit Bécsben Zeilern professzor, a kiváló jogász segítségével mind jobban kifejlesztette. Bacsinszkynak terve volt vele, s az ő javaslatára a „törvények tanulásának" befejezése után 1787-ben a magyar királyi kancelláriához folyamodott, hogy ott mint írnok helyezkedjen el. Kérését azonban azzal utasították vissza, hogy „írása nehezen olvasható". Görög ekkor hozzákezdett