Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Görög Demeter családja, életútja, kapcsolata a dorogiakkal

a szépírás gyakorlásához, s kora egyik legszebb betűvetője vált belőle, aki később a rajzolásban is nagy előrehaladást tett, aminek a térképek ké­szítésében és készíttetésében igen nagy hasznát vette. A bécsi költséges élet patrónusa anyagi támogatása s a szerény hazai segítség mellett munka vállalására is rákényszerítette. Ezért főleg a ma­gyar nyelv tanításával és korrepetálással kereste meg a kenyerét, s ha­marosan jó kapcsolatokra tett szert a Bécsben élő arisztokrata családok körében. Bacsinszky András tekintélyének és ismeretségének a segítségé­vel abban a szerencsében részesült, hogy rábízták az ifjú gróf Kolonics László nevelését. Kolonics Lászlót 1787-től 1795 végéig nevelte. Ekkori bécsi életének részleteiről vajmi keveset tudunk, de a Kolonics család kapcsolatainak segítségével részt vett az akkori bécsi társadalmi mozgalmakban. Erről nagyon közvetve és különös módon maradt fenn biztos adat. Csak körülményes bemutatása adja meg ennek az adatnak az érde­kességét. A Hadi Történetek 1790. február 5-én kiadott száma mellékle­teként „küldtek két Magyar Tánc Nótákat, melyek klavikordiumra vágy­nak készítve, hanem hegedűn is lehet vonni. Honnan kerültek, másszor megírjuk." (II. 176.) Február 12-én így magyarázták meg a kotta eredetét: „Azon két Magyar Tánc Nóták, melyeket február 5-én küldöttünk, azok közzül valók, melyeket Erzsébet főhercegasszonynak azon alkalmatossággal ajánlott egy álorcás magyar, midőn 1788-dik esztend. január 31-én hitvesével, Ferenc főherceggel szép magyar ruhában jelent volna meg a Redutban. Ki lett lé­gyen az álorcás magyar máig sem tudatik. Azt írhatjuk, hogy a főherceg­nének igen megtetszettek a nóták, és gyakorta is mulatta magát vélek a klavikordiumán. — Ha mi is a küldöttekkel kedvességre találunk: többek­kel is kedveskedni el nem mulatunk." (II. 208.)'' Ez az álorcás fiatalember az akkor 28 éves Görög Demeter volt, amit csak a kötethez készített Mutatótáblán árul el annak készítője, Fejér György: „Görög úr volt az a masque, aki a Magyar Táncokat benyújtotta Erzsébet főhercegnének." Ez fényt vet arra az életformára is, amelyben a Kolonics család nevelő­jeként forgolódott. Amikor a táncnóták eredetét előfizetőiknek megmagya­rázták, Erzsébet főhercegnő, kit II. József annyira szeretett, haldoklott s hamarosan II. József is befejezte életét. 7 Ezidőtájt a magyar korona hazaküldése és József rendeleteinek vissza­vonása idején divatba jött a magyar viselet és tánc, s Görögék lapja egy kis hírben közli azt is, hogy a szerkesztőségben maguk is áldoztak ennek az örömnek: „A Történetek írói is eljárták Bécsben egynehány magyar urak­kal együtt a Kállai kettőst s ittak is a jó hazafiak egészségére." (II. 207. 1790. febr. 12.) Ekkor már nevelési módszere, széles körű műveltségének híre volt a bécsi magyar arisztokrata családok között s herceg Eszterhazy Miklós a nagy zene- és műbarát, hívta meg 10 éves Pál nevű fia mellé nevelőnek, akit 1803-ig nevelt. Eközben barátságot kötött a szintén Bécsben nevelősködő Kerekes

Next

/
Thumbnails
Contents