Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A mezőgazda

A MEZŐGAZDA Orosz András dorogi hadnagyhoz és unokaöccséhez írt leveleiből már megtapasztaltuk, hogy a messzi császárvárosból is mennyi gonddal és körültekintéssel intézte gazdasági ügyeit. A föld szeretete és a gazdaság iránti érdeklődése soha nem szűnt meg, a nemzeti kultúra terjesztése, fellendítése és áldozatkész támogatása idején sem. Ahogy Márton írta: „Mennyire igyekezett Görög társával Kerekessel együtt tiszta hazafiú buzgóságból és minden önhaszon nélkül nemzetünk javára munkálkodni. .. azt környülállásosan s egész kiterjedésekben tudták, és őket kezelebbről esmérték, még inkább meggyőződhettek felemelkedett lelke és nemes gondolkozása felől." (Márton 18.) „Azonban nemcsak a hazai nyelv és literatúra gyarapítására fordították figyelmeket, hanem más tekintetben is, nevezetesen a gazdasági szorgalom ébresztése által, kívántak hazájuknak szolgálatot tenni. Megtetszik ez a következő példából, mely hivatalos írásból vagyon kivéve. — A kézi mívek (manufacturák) és fábrikák jelesen kezdenek II. József császár országlása alatt virágozni, valamint a mezei gazdaságnak minden ágai díszleni. Emezek közül a lóhere (Trifolium) termesztése nagyon elterjedt volt az ausztriai tartományokban, minthogy annak a marhatartó gazdák —• különvetve — a jászolos marhák tartásában, valamint a réti széna jobbításában vagyis kövérítésében szembetűnő hasznát tapasztalták. Hogy tehát a gazdaságnak ezen ágát, a lóhere termesztést a magyar hazában is elterjesztették, s közönségesen esmeretessé tehessék, nagy mennyiségben vettek lóheremagot, s azt termesztése módja és hasznavétele felől írott és hozzákapcsolt világos utasítással együtt a két magyar hazába, mindenfelé szinte ezer helyekre széjjelküldözték. Ennek sikerét s hasznos foganatját nagy örömmel tapasztalta Görög, midőn későbben nevendékjével, gróf Kolonitscsal Magyarországnak 15 vármegyéit bejárta." (Márton 19—20.) Ezért lelkesedik Görög Tessedik Sámuel

1 minden munkájáért, akár a Körösön kipróbált víziútról (IV. 755—757. 1791. jún. 17.) akár arról ír, hogy „a szarvasi evangélikus prédikátor Tiszt. Theschedik Sámuel ezen megbecsülhetetlen igyekezetű hazánkfia fundálta volt a szarvasi Oekonomika Oskolát is már néhány esztendőkkel ezelőtt, amelyben fáradhatatlanul szorgalmatosságot követel az ifjúság körül. Ezeket azért is említjük, hogy serkentő okul szolgálhassanak azon jó könyvnek közönségesen való olvasására, melyet T. Theschedik úr német nyelven bocsátott volt ki, hanem már most magyarul is lehet kapni következendő cím alatt : A Paraszt Ember Magyarországon micsoda és mi lehetne? Egy jó rendbeszedett falunak rajzolatjával egyetemben. Theschedik Sámuel által, most pedig németből magyarra fordította Kónyi János, Pécsett. Engel betűivel 1786. 8-rétben 508 oldal. Amint értettük gróf Szétsényi Ferenc ő kegyelmessége adatta ki maga költségén." (IV. 775. 1791. jún. 21.) Tessedik Sámuel kedveltette meg hazánkban a lucerna termesztését s ő honosította meg az akácfát is, az eperfát is az alföldön. A Hadi Történetek kellőképpen értékeli is ebbéli munkáját, s különösen kiemelkedőnek és pél-